Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Eltartás kötelezettsége 135 vagyoni viszonyait tette mérlegelése tárgyává, hanem a tartásdíj összegének megállapításánál tekintetbe vette azt az indokbeli ki­jelentést is, hogy a törvénytelen gyermek tartásához az anya is köteles hozzájárulni. Az 1887: XX. törvényczikk 11. §-ának 2. bekezdése szerint az anya köteles ugyan addig is, mig a tartási és nevelési köte­lezettségre nézve a bíróságok határoznak, törvénytelen gyerme­két tartani és nevelni, de épen ebből a törvénybeli rendelke­zésből következik, hogy a törvénytelen gyermek tartása és ne­velése elsősorban a nemző apát egészben terheli, az ezzel járó költség tehát a nemző apától egészben követelhető. Minthogy ezek szerint a tartásdíj összegének megállapítása részben helytelen alapon történt, azért a felebbezési bíróság Íté­letének ezt a részét féloldani kellett. (1908. november hó 11-én, I. G. 146. sz.) Azonos C. 1897. ápr. 13. I. G. 43. és C. 158/97., C. 430. 1902. ^Gr. VII. 250—251. 1. Gl. II. 1. 369. 1.) Az anyának a törvénytelen gyermek tartására irányuló igénye csakis abban az esetben enyészik el, ha hosszabb időn át a tartást a sa­ját kötelezettsége gyanánt teljesiti, jóllehet igényének érvényesítésében gátolva nem volt és az igény érvényesítésének elhalasztására a termé­szetes apa magatartása sem szolgáltatott okot. A tartáshoz való igény abban az időben éled fel újra, illetőleg attól az időponttól kezdődő ha­tálylyal érvényesíthető, amelyben nyilvánvaló, hogy az anya a tartási kötelezettségeket megtérítésre irányuló szándékból teljesiti. (Buda­pesti kir. tábla 1909. február 24. G. 755/1908. sz. a.) Anya részéről a teljesített tartás visszakövetelhetése. C. 89. okt. 24. 2120 ÍG1. II. 1. 373—375. 1.) A házasságon kivül született gyermeknek ugy anyja, mint anyjá­nak szülői a tartási költségekhez való hozzájárulásra kötelezhetők, mert a házasságon kivül született gyermek a vérszerinti leszármazás tényé­nél fogva anyjával és anyjának felmenőivel éppoly vérségi összekötte­tésben, éppoly rokonságban van, mint a törvényes gyermek, amihez képest a vérségen alapuló jogok anyjának szüleivel szemben őt is megil­letik és igy tőlük tartást követelhet. Ez az elv jut kifejezésre abban az állandó birói gyakorlatban, amely a házasságon kivül született gyermek­nek öröklési jogát anyjával szemben elismeri. Megerősíti ezt a felfogást az 1898: XXI. t.-cz. 7. §-ának analógiája is, amely a nagyszülőket uno­káikért minden megkülönböztetés nélkül, tehát a házasságon kivül szü­letett unokákért is kötelezi a betegápolási költség viselésére. A házas­ságon kivül született gyermek anyjának s anyja szüleinek a tartásdíj­ban való marasztalására az 1877: XX. t.-cz. 11. §-a alapján az elsőfokú gyámhatóságok illetékesek. (A m. kir. belügyminiszter 135.500/906. sz. [rendelete a székesfőváros tanácsához.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom