Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

116 Cs alád jog ság csak az esetben járhat el, ha ítélete hatályos abban az államban, amelynek a házasfelek polgárai és tekintve, hogy felperes ennek az előfeltételnek a fenforgását ki nem mutatta . . . jelen házassági perben a magyar biróság hatásköre meg nem állapitható. (1909 június 15-én, 1837. sz.) A magyar honosság kimutatására egy magyarországi város által kiállitott illetőségi bizonyítvány nem alkalmas. C. 1906 máj. 3. 840. sz. Gr. XIII. 285.1.) (147. §.) A Horvát-Sziavon házassági bíróságnak magyar községi illetőségű magyar állampolgárok házassági bontóperében hozott Ítélete Magyarországban és viszont magyarországi házassági bíróságnak horvát-szlavón községi illetőségű magyar állampolgárok házassági bontóperében hozott Ítélete Horvát-Szlavonországban nem hatályos. A bpesti kir. Ítélőtábla: Az 1894. évi 31. t.-cz. 147. §-a értelmében a felek községi illetékessége döntő abban a kérdésben, hogy a felekre a két külön jogterület házassági joga körül, melyik jogterület házassági joga alkalmazandó. Ebből következik, hogy a Horvát-Szlavón házassági bíróságnak magyar községi illetőségű magyar állampolgárok házassági bontó perében hozott Ítélete Magyarországban és viszont magyarországi házassági bíróságnak Hovát-Szlavon községi illetőségű magyar állampolgárok házassági bontóperében hozott Ítélete Horvát-Szlavonországban nem hatályos. A bírói illetékesség szempontjából pedig ugyanezen elvből az is következik, hogy Horvát-Szlavonországok területén állandó lakhelylyel bíró és magyarországi községi illetőségű magyar állampolgárok házassági bontó perében csak magyar biróság illetékes az eljárásra és ha ilyen házastársaknak Magyarországban állandó együttes lakhelyük vagy tartózkodási helyük nincs és nem volt, biróküldésnek van helye és viszont horvát-szlavonországi községi illetékességű magyar állampolgárok házasságbontó perében akkor is csak horvát-szlavonországi biróság lehet illetékes, ha a felek Magyarországban Horvát-Szlavonország területén kivül laktak. E szerint a jelen esetben, amikor horvát-szlavonországi magyar állampolgárok házasságának felbontása kéretett, magyarországi házassági biróság nem illetékes az eljárásra. Minthogy pedig az illetékesség hiánya ily esetben hivatalból veendő figyelembe, ennélfogva, noha az elsőbiróság Ítéletéről az 1907. évi 17. t.-cz. 7. §-a értelmében értesített kir. ügyész az ítéletet nem támadta meg, az elsőbiróság Ítéletét a megelőző eljárással együtt hivatalból meg kellett semmisíteni. A m. kir. Curia: A m. kir. Guria a másodbiróság végzését az 1853. évi február hó 16-án kiadott illetékességi szabályzat 47.