Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Házasság felbontása 113 az 1894: XXXI. t.-cz. 96. §-a éri elmében a gyámhatósághoz teszi át, a gyámhatóság határozathozatalánál, az 1894: XXXI. t.-cz. 95. §-ában a bíróságra nézve irányadó elveket köteles szem előtt tartani. Megerősíti ezt a törvényjavaslat vonatkozó indokolása (1892. orsz. gyül. irományok XV. köt. 234. 1.), mely szerint az esetben, ha a bíróság az iratokat a gyámhalósághoz teszi át határozathozatal czéljából, „nem szorul külön hangsúlyozásra, hogy a bíróilag már megállapított és eldöntött ténykörülmények a gyámhatósági eljárásra vonatkozó praejudiciumot képeznek s azoknak újólag önálló vizsgálatába és megállapításába a gyámhatóság nem bocsátkozhatik", valamint „természetes, hogy az előbbi szakaszokban felállított szabályok a gyámhatóságra is kötelezők, mert a bíróság számára azokban megállapított hatáskör a jelen szakasz esetében teljesen a gyámhatóságra száll át". Ehhez képest a gyámhatóságok törvényellenesen jártak el, amidőn a fenforgó esetben az 1877: XX. t.-cz. 13. §-ának és nem az 1894: XXXI. t.-cz, 95. §-ának alapul vétele mellett határoztak, miért is az alsófoku határozatokat megsemmisíteni s uj törvényszerű elsőfokú határozat hozatalát elrendelni kellett. (99. §.) Habár az 1894: XXXI. t.-cz. 99. §. első bekezdése szerint a házasság felbontása előtt, a 78. §. esetében is rendszerint elrendelendő a kibékülés megkísérlése végett a házasfeleknek ágytól és asztaltól való különélése, de a fennforgó esetben a 99. §. második bekezdése értelmében a különélés elrendelését a kir. Curia is mellőzendőnek találta, mert figyelemmel arra, hogy a beszerzett büntető iratok szerint felperes az alperesnek szándékos bántalmazása folytán mindkét szemére gyógyíthatatlanul megvakult és az alperes ellen 1907. január 10-én megtartott főtárgyaláson az alperesnek megbüntetését kérte, a kir. Curia is meggyőződött arról, hogy a házastársak kibékülése egyáltalában nem remélhető. (M. k. C. 1908. október 27-én 1619. sz. a.) Peres felek a wieni cs. kir. országos törvényszék határozatával az ágytól és asztaltól máris elválasztattak, ekként a különélés újból való elrendelésének szüksége fenn nem forog. A m. kir. Curia: a felebbezést hivatalból visszautasítja és az azt ellenjegyző ügyvéd részére dijat a saját fele irányában sem állapit meg. Indokok: Alperes felebbezésében a másodbiróság ítéletének rendelkező részét kifejezetten megnyugvással tudomásul véve, csupán annak indokait kéri megváltoztatni. Minthogy a másodbiróság ítéletének indokai szerint, az elsőbiróság csupán azért utasíttatott a pernek érdemi elbírálására, mert a peres házastársak a wieni cs. kir. országos törvényDöntvénytár. 8