Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)
Házasság fölbontása 111 76—80. §§-aiban foglalt jogszabályok értelmében a másik házasfél által csak a házasság megkötése után elkövetett vétkes cselekmény alapján kérhető, ilyet felperes pedig fel sem hozott és igy felperesnek keresete egészben alaptalan lévén, az elsőbiróság ítéletét az itt felhozott okokból helybenhagyni kellett. (C. 1909. október 6-án, 4627. sz.) Tanuk vallomásával bizonyított azzal a ténynyel szemben, hogv a nő férje távollétében egy vendéglő helyiségében megjelent, anélkül azonban, hogy viselkedésében alaposan kifogásolható magatartást i<« nusitott volna, a házastársi kötelességeket nem sértette meg oly súlyosan, hogy ennek következtében vele szemben a H. T. 80. §-ának A) pontjában meghatározott bontó ok megállapítható volna. (M. k. C. 1909. nov. 3-án 3783.) A házastársnak a békéltetési tárgyaláson tett azon kijelentése, hogy kész kibékülni, megbocsátásnak nem tekinthető. A kir. Curia: Igaz ugyan, hogy alperes az 1908. okt. 22-én tartott utolsó békéltetés alkalmával felvett jegyzőkönyvben azt a kijelentést tette, hogy kész kibékülni és a házasság felbontását ellenzi; ez a kijelentés azonban megbocsátásnak és a viszontkeresettől elállásnak annál kevésbbé tekinthető, mert az idézett jegyzőkönyv nem a per tárgyalásáról, hanem csupán a békéltetés megkisérléséről vétetvén fel, alperesnek e jegyzőkönyvben tett nyilatkozata csak az alperes által a per folyamán ismételten hangoztatott annak az álláspontnak fentartása, hogy ő férjével kibékülni hajlandó, ami természetesen csak arra az esetre értendő, ha felperes is kész lenne kibékülni, de ebből az alperes jogi képviselője közbenjárása nélkül tett nyilatkozatból feltétlen és végleges joglemondás, ennek kifejezett kijelentése nélkül ki nem magyarázható. (1909. évi november hó 2-án, 2221. sz.) (85. §.) Tekintve, hogy a házasság felbontása mind a két félre nézve csak egységesen mondható ki s igy abban az esetben, ha a házasság az alsóbiróság által a kereset és viszonkereset alapján mindkét fél hibájából bontatott fel, de az Ítélet ellen csak az egyik fél él felebbezéssel, a házasság felbontásának kérdése a házassági viszony egyeségességénél fogva a másik félre nézve is hivatalból felülvizsgálandó. (M. k. C. 1909. márczius 9-én 5202/1908. P. sz.) V. ö. C. 1902 jan. 14. 4504/901 (Gl. II. 1. 99. 1.)