Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

1 Táz;i sság felbontása 107 mekei tartási költségein felül, a pernek saját képviselőjével szem­ben viselendő költségeit is viselje, egyébként is módjában áll fel­peresnek még ezután is nejét bíróságon kivül megkérlelni, őt a hazatérésre birni, amikor is attól, hogy a költséget egymaga vi­selje, önként szabadul. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. (1909 október 6-án 2001. sz.) Az a tény, hogy felperes a házasság megkötése előtti időben tör­tént nemi közösülésből folyólag a házasság tartama alatt törvénytelen gyermek eltartásában marasztalva lett, mint a házasságkötés előtti időben történt tény eredménye, alperes távozásának és a visszatérés megtagadásának jogos indokául nem szolgálhat. A nőnek férjét lakhelyére követni jogszabályszerű köteles­sége; az a körülmény, hogy a férj gyakran változtatja lakhelyét, a nő e kötelességét meg nem szünteti. (C. 1909 október 19-én 3221,) Felbontatott a házasság, mert a nő társadalmi állásával és va­gyoni viszonyaival arányban nem álló fényűző pazar módon öltözkö­dött, könnyelműen vásárolt össze sok mindenféle árut, ezek vételárát nem fizette, annyira, hogy a kereskedők, akiknél vásárolt, csak férje, a felperes Írásbeli engedélyére vagy készpénzfizetés ellenében adtak neki árut. Ez a vásárlási szenvedélye oly fokú volt, hogy alkalmat, volt arra, mikép férjét, aki tisztán és kizárólag birói illetményeire van utalva, az anyagi romlásba juttassa. Alperesnek a házassági együttélés során tanúsított viselke­dése olyan volt, hogy az által a háztartási kötelességet súlyosan megsértette és hogy az az erkölcsi kapocs és kölcsönös bizalom, amely a házasságnak az alapját képezi, a perfelek között telje­sen megszűnt, úgyannyira, hogy a felek egyéniségének és életvi­szonyainak figyelembevétele mellett, a bíróság arról győződött meg, hogy a felmerült okok következtében a házassági viszony annyira fel van dúlva, hogy a felbontást kérő felperesre nézve a további életközösség elviselhetetlenné vált. Minthogy pedig a hat hónapi különélés nem vezetett kibé­külésre és ahoz remény a felperes részéről ezentúl sem mutatko­zik: a kir. törvényszék a peres felek között fennálló házasságot az 1894: XXXI. törvényczikk 80. §-ának a) pontja alapjában fel­bontandónak és alperest a 85. §. alapján vétkessé nyilvánitandó­nak találta. Bár nőtartási dij alperest, tekintettel arra, hogy vétkessé nyilváníttatott, a H. T. 90. §-a értelmében, nem illetné, úgyde mi­vel felperes a 21601/907. P. számú jegyzőkönyv szerint havi 40 korona nőtartási dijnak a fizetésére önként vállalkozott, az ité-

Next

/
Oldalképek
Tartalom