Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

102 Családjog jabol a házasság felbontatott, vétkesnek nyilvánítandó. A 90. §. szerint pedig a házasság felbontása esetében a nem vétkes nőt a vétkesnek nyilvánított férj eltartani köteles. Ezen törvényes rendelkezésekből kétségtelen, hogy valamint a bontó ok és vétkesség kérdése, ugy a nőtartás iránti jogosultság kérdése is, olyan szoros kapcsolatban vannak egymással, hogy csakis egységesen bírálhatók el. Ha tehát az alsóbiróságok által hozott bontó Ítéletek olyan lényeges hiányokban szenvednek, vagy annyira heleütköznek házassági jogunk alapelveibe, hogy azokat a bontás jogkövetkezményeinek megállapításánál — melyek felebbezés tárgyát képezik — alapul venni nem lehet, akkor a Curia a dolog természeténél fogva nincs korlátozva a feleknek a per főtárgyára vonatkozó megnyugvása által abban, hogy döntő bírálatát a tárgy szoros összefüggésénél fogva magára a törvénybe ütköző bontó ítéletre is ki ne terjeszsze. A Curia állandó gyakorlata a házassági bontó pereknek akár fö-, akár póteskü}, általi eldöntését soha meg nem engedte, amely a biró belátása helyett a félnek akaratára bizza az \nttól teljesen függetlenül megítélendő bontás kérdésének eldöntését és a közjogi szempontot egészen a magánfél akaratának rendeli alá. A jelen esetben a felperes esküje döntené el, hogy melyik fél oldalán van a bontó ok; feltételes bontást azonban törvényeink nem ismernek, az ily újítás nyilván megengedhetetlen elemeket vinne be a házassági jogszolgáltatásunkba, mely csak arra volna alkalmas, hogy annak szilárd alapjait megingassa. A bontó ítéletben kétségen kívül kell megállapítva lenni annak, hogy a házasság kinek hibájából bontatik fel és melyik fól a vétkes? Ezeket nem lehet az ítélet után bekövetkező és bekövekezhető .körülményéktől függővé tenni és függőben hagyni, mert a bontó itelet bizonytalanságot és kétségeket nem tör meg. (C. 1909 decz. 15. 4032. sz.7 Házassági válóperekben a kötelék felbontását illetőleg főeskü általi bizonyításnak helye nincs. C. 1699/88. sz. (Gr. IV. 312. 1.) Ha a kereset a házasság megsemmisítésére irányoztatik, a bíróság ezen kereseti kérelemhez tartozik ragaszkodni és ha ettől eltérőleg a házasságot felbontja, semmiséget követ el. C. 310/83. sz. CGr. IV. 348. 1.) A házassági szerződés érvényessége és hatálya mindaddig meg nem szüntethető, amíg a most is fennálló házassági kötelék érvényességének, illetve felbontásának kérdése eldöntve nincs. C. 975/96 (Gl. II. 1. 103. 1.) (77. §.) Aki házastársát jogos ok nélkül elhagyta, ellene alaptalanul hontó pereket indított, ezen idő alatt egy idegen nővel benső szerelmi viszonyt folytatva együtt lakott: maga tette erkölcsileg lehetetlenné nejére nézve az együttélést és nem követelheti a házassági törvény 77. §-ának a) pontja alapján a házasság felbontását azért, mert neje az életközösséget nem állította vissza.