Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 15. 1908 (Budapest, 1909)

Törvényhatósági ügyek 15 igy a tisztviselők megválasztását is, első sorban azon az alapon támadják meg, hogy a törvényhatósági bizottságnak 1908. évre választott tagjai névjegyzékét az állandó biráló választmány végérvényesen még nem állapitotta meg akkor, midőn a tisztujitó közgyűlés tartatott; minthogy pedig az 1886. évi XXI. törvényczikk 83. §-a értelmében tisztujitáskor azok a bizottsági tagok birnak szavazattal, akik a következő évre vétettek fel: a panaszlók álláspontja szerint mindaddig nem tartható meg a tb. tisztujitás, mig valamennyi bizottsági tag jogosultsága végérvényesen el nem biráltatott s az ekképp megállapitott névjegyzéket az állandó biráló választmány az idézett törvény 43. §-a rendelkezéséhez képest a közgyűlésnek be nem mutatta. A kérdés lényege tehát az, hogy a törvényhatósági bizottság választott tagjai gyakorolhatják-e jogaikat már magában véve a megválasztatásuk alapján, avagy csak azon az alapon, hogy az összes bizottsági tagválasztások végérvényes elbírálása után, a megállapitott névjegyzékbe felvétettek. Az 1886. évi XXI. tcz. 43. §-ának az a rendelkezése, hogy a törvényhatósági bizottsági tagválasztások érdemében az állandó biráló választmány véglegesen határozott, az i89Ó:XXVI. tcz. 41. §-a következtében hatályát vészitette, mert ez utóbbi törvény szerint, az állandó biráló választmány határozata ellen még a közigazgatási biróság előtt való eljárásnak van helye. Minthogy pedig az 1886. évi XXI. tcz. 34. §-a értelmében a törvényhatósági bizottsági tagválasztás csak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének kiigazítása után történhetik, ez utóbbi tekintetében pedig az eljárás, az idézett törvény 25. §-ának rendelkezése következtében, csak augusztus hó 31-ike után tehető folyamatba: a törvényhatósági élet szükséges folytonossága kizárja azt, hogy a törvény akképp értelmeztessék, hogy az uj választások után a törvényhatósági bizottság az uj tagokkal csak akkor alakulhasson meg, ha az összes választások már végérvényesen elbiráltattak. De az általános jogelvekkel is merőben ellenkeznék, hogy egyes tagok választása érvényességének megtámadása a megválasztásában meg nem támadott többi tag jogának gyakorlására befolyással legyen: már pedig a panaszlók álláspontja erre vezetne. Vitás csak az lehetne, hogy maga a megválasztásban megtámadott bizottsági tag gyakorolhatja-e jogát addig, mig a választása érvényessége jogerősen el nem döntetett. De e tekintetben is az a helyes álláspont, hogy gyakorolhatja. A törvény ugyanis tiltóan nem rendelkezik: a bizottsági tag ebbeli jogának forrása pedig maga a választás. Addig tehát, mig a választás eredménye végérvényesen meg nem döntetett, a választás adta jogok gyakorolhatók. Az országgyűlési képviselőket és a községi képviselőtestület tagjait illetően a kérdés törvényesen is ekkép szabályoztatott; s arra nézve, hogy a törvényhatósági bizottsági tagokat illetően más legyen a helyzet, ,semmi elfogadható ok fenn nem forog. Ezek szerint a tisztviselők választásának megsemmisítésére alapot nem ad az a körülmény, hogy az összes választott bizottsági tagok választásának érvényessége, és igy a végleges névjegyzék, a tisztujitáskor még meg nem állapíttatott, valamint az sem — amit a panaszlók a panaszirat 3. pont-