Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 15. 1908 (Budapest, 1909)

Törvényhatósági ügyek 13 állandó bíráló választmánynak az a határozata, hogy a szóbanforgó adót a két panaszlott között egyenlő arányban vette számításba és alaptalan a panasz, amely a panaszlottak felvételét kizárólag amiatt támadja meg, hogy az egy tétel alatt előirt adó az azzal terheltek között megosztva számíttatott. (5920/1907. K. sz.) 26. §. 24. Kb.: A bíráló választmány panaszlók felvételét egyedül azon indokból tagadta meg, hogy nem a vármegye területén laknak és hogy nem igazolták azt, hogy más törvényhatóság területén bizottsági tagsági jogokat nem gyakorolnak. Az i886:XXI. törvényczikk 23. §. e) pontja a bizottsági tagságnak vagylagosan két feltételét állítja fel. Az egyik a törvényhatóság területén való legalább lkét. évi bírás és adófizetés, a másik a legalább két évi lakás és adófizetés. Annál tehát, aki a törvényhatóság területén legalább két év óta bír és ugyanannyi idő óta adót fizet, az a körülmény, hogy ott nem lakik, egyéb törvényes feltételek mellett a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvételnek nem lehet törvényes akadálya. Miután továbbá az idézett törvény 26. §-a értelmében, ha valaki több törvényhatóságban jön a legtöbb államadót fizetők sorába, azon törvényhatóság bizottságának lesz a tagja, melyet maga választ, a törvény ezen rendelkezéséből következik, hogy a virilista névjegyzékbe való felvétel nem köthető annak az igazolásához, hogy az illető valamely más törvényhatósági bizottságnak nem tagja. (6647/907. K. sz.) 33- §• 25. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál a nőnek a férj vagyonkezelésétől teljesen függetlenül, saját alkalmaztatása után járó fizetésére kivetett kereseti adója a férj adójába be nem számitható. K b.: A vitás kérdés, amelynek eldöntésétől a panaszlónak a névjegyzékbe való felvétel függ, az, hogy a panaszló nejének tanítónői fizetése után fizetett IV. osztályú kereseti adója a panaszló adójába beszámitható-e? Az i886:XXII. tcz. 33. §-ánák abból a rendelkezéséből, hogy a férj adójába a nő adója csak akkor számíttatik be, ha a férj a nő vagyonát kezeli; nyilvánvaló és a törvény czélzatából is következik, hogy a férj adójába ama vagyon után fizetett adó számitható csak be, amely vagyont a férj, mint ilyen kezel. Tehát a nőnek a férj vagyonkezelésétől teljesen függetlenül, saját alkalmaztatása után járó fizetésére kivetett kereseti adója a férj adójába be nem számitható. Ezért törvényszerűen határozott a közigazgatási bizottság, midőn a panaszló által igényelt ilyen beszámítást és ez alapon a panaszlónak a névjegyzékbe való felvételét megtagadta. (104/908. K. sz.)