Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 15. 1908 (Budapest, 1909)

10 Közjog és közigazgatás 17. Az izraelita metsző, ki mellékfoglalkozásként valamely iskolában mint hitoktató is működik, sem mint lelkész, sem mint néptanító községi adómentességet nem igényelhet. K b.: Az ügyiratokból kétségtelenül megállapítható, hogy Sz. r. t. városában izraelita hitközség megalakulva nincs, és hogy panaszos nem is hitközségi lelkész (rabbi), hanem metsző és hogy az I. osztályú keresetadó, melynek alapján a községi pótadó kivettetett, eme foglalkozása után van kiszabva. Minthogy pedig a metsző foglalkozásánál fogva, habár rituális hivatást teljesít, lelkésznek nem minősíthető, az i886:XXII. tcz. 130. §-a alapján a lelkészeket megillető községi adómentességet jogosan nem igényelhet. De nem igényelhet panaszos mentességet azon az alapon sem, hogy a sz.-i állami iskolában évi 60 korona díjazás mellett mint hitoktató működik, mert eltekintve attól, hogy az ügyiratok adatai szerint az I. osztályú kereseti adó, mely után a községi pótadó kivettetett, metszői foglalkozásából eredő jövedelem után van előírva, a mellékfoglalkozású hitoktató nem minősithető hivatásszerű foglalkozású néptanítónak, már pedig a hivatolt törvényszakasz csupán a néptanítókat és nem egyszersmind a hitoktatókat is menti fel a községi adók terhe alól. (2016/1907. K. sz.) 138. §• 18. A községi pótadóra vonatkozó tételes törvényekkel szemben adományokra vagy kiváltságokra alapított községi adómentesség akkor sem ismerhető el, ha az ilyen adómentesség hosszabb időn át tényleg érvényben volt is. K b.: A bemutatott alapító oklevél szabályozta a város és az alapítvány közötti, az adózásra vonatkozó jogviszonyt addig, mig tételes törvények erre vonatkozólag nem rendelkeztek. Jelenleg azonban, a midőn az 1871. évi XVIII. törvényczikk 119—120. §-aival a községi adó behozva lett, s az 1876. évi V. törvényczikk 33. §-a és az 1886. évi XXII. törvényczikk 129—130. §§-aival ugy a községi adószedési jog, mint a fizetési kötelezettség ezekkel a törvényekkel lett szabályozva, a községi adó fizetési kötelezettsége alól csak azok mentesek, akiknek e mentességet ezek a törvények megadják. A most érvényben levő 1886. évi XXII. törvényczikk 138. §-a megállapítja, hogy a községi adót kik nem tartoznak fizetni, a 130. §. 5. pontja megállapítja, kik tartoznak csakis állami adójuk fele arányában községi adót fizetni, a 137. §. pedig csakis ez utóbbiakat ruházza fel azzal a joggal, hogy a községgel az adófizetésre nézve egyezkedhetnek, azonban e törvények a régibb adományokon vagy kiváltságokon alapuló községi adómentességet nem ismernek és igy tehát a bemutatott alapító oklevél nem szolgálhat alapul arra, hogy a panaszos város a törvényben biztosított adószedési jogát ne gyakorolja. Ezért tekintettel arra, hogy az adófizetés, mint közjogi kötelezettség el nem évülhet, annak ellenére, hogy a város hosszabb ideig az alapítvány terhére községi adót ki nem vetett, a város ebbeli