Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 15. 1908 (Budapest, 1909)

Községi ügvek 5 testületek, általában jogi személyek mint választók helyett szavazhat az arra az alkalomra meghatalmazott, de a szervezett testületet képező képviselőtestületi tagok s szavazattal biró elöljárók névjegyzékébe maga a helyben nem lakó legtöbb adót fizető képviselőtestületi tag, vagy a főszolgabírónál bejelentett meghatalmazottja van bevezetve, miután szavazásra azok bocsájthatók, kik ebbe a névjegyzékbe fölvéve vannak. (6494/907. k. sz.) 33- §• 6. A községi képviselőtestület legtöbb adót fizető tagjainak névjegyzéke az 1886. évi XII. törvényczikk 33. §-a rendelkezése szerint minden évben kiigazittatik s az e körül követendő eljárást, valamint az egyesek által jogaik érvényesithetése végett használható jogorvoslatot ugyancsak a törvény idézett szakasza határozza meg. A rendes évi kiigazításon kivül nincs helye annak, hogy időközben a névjegyzékbe bárki is felvétessék. (1412/908. K.) 7. A tanári oklevél nemcsak a törvényhatósági bizottsági tagságnál, hanem a községi képviselőtestületi tagságnál is az adó kétszeres beszámítására ad igényt. Kb.: A vitás kérdés elsősorban az, hogy a nyugdíjazott tanárok adóját kétszeresen kell-e számítani a községi képviselőtestület legtöbb adót fizető tagjai névjegyzékének összeállításánál? Az 1886: XXII. tcz. 33. §-ának 6. bekezdése a szóbanforgó kedvezményt egyfelől a törvényben említett állások — köztük a tanári állás — és tisztségek viseléséhez vagy foglalkozáshoz és megbízatáshoz köti, másfelől pedig a kedvezményt bizonyos okleveles egyéneknek adja meg. Ha tehát a kedvezmény valamely állás viselésén alapul: az állástól való megvallással megszűnik a kedvezmény is. Ezért azok, akik a tanári állástól bármi okból — tehát nyugdíjazás következtében is — tényleg megváltak, pusztán azon az alapon, hogy előbb tanári állást viseltek, adójuk kétszeres számítását nem igényelhetik. További kérdés a jelen ügyben az, hogy a tanári oklevél ad-e igényt az adó kétszeres számításához. A törvény fennebb idézett helye a tanári oklevelet külön nem emliti. Ellenben az 1886. évi XXI. tcz.nek a törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjainál az adó kétszeres számítása felől rendelkező 26. §-a a tanári oklevelet emliti, mint az adó kétszeres számítására igényt adó minősítést. A két törv.-nek, t. i. a törvényhatóságokról és a községekrő'l szóló törvényeknek az adó kétszeres számítása tekintetében ugyanazokon az elveken nyugvó, lényegileg meg is egyező, azonban a tanári oklevél felemlitésében — szószerint véve — eltérő rendelkezéseit egybevetve, a bírónak a törv. értelmezésénél arra az eredményre kell jutni, hogy a tanári oklevélnek a községi képviselőtestületnél is az adó kétszeres számítására igényt adó minősítésnek kell lennie. Sem magából a törv.-ből, sem az annak alkotására vonatkozó országgyűlési iratokból nem tűnik ki, hogy a törvényhatóságokról szóló törv.-be felvett tanári oklevél a községekről szóló törv.-ben szándékosan mellőzte-