Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 14. 1907 (Budapest, 1909)

8o Btk. 338., 349 & Btk. 338- §• Visszaesésben elk. lopás. 170. C.: A törvény nem tesz különbséget a tekintetben, hogy mily bíróság hozta az előző ítéleteket s a Btk. 338. §-ának alkalmazásánál csak az vizsgálandó, hogy az előző ítéletek által a bűnösséget és a büntetést birói hatalommal törvényesen felruházott hatóság törvényesen eljárva mondotta ki, már pedig a cs. és kir. helyőrségi hadbíróság a törvény által alkotott birói hatalommal felruházott hatóság. (906. máj. 22. 5346.) Btk. 349. §. A 349. §. szerinti tettestárs az is, a ki az ingóságokat más szobából elviszi, mialatt társai a sértettek ellen erőszakot és szándékos emberölést követnek el, ha szándéka ez utóbbi cselekményre is kiterjedt. 171. C: Az e. bíróság azokat a tényeket fogadta el valóknak, hogy a vádba vett szándékos emberöléssel s ennek kísérletével kapcsolatosan elkövetett rablás bűntettét előzetes megállapodás szerint Ny. L. a társaival együttesen olykép követte el, hogy velők erőszakkal behatolt a sértettek lakásába s míg a társai sértetteket pénz követelése mellett forgópisztoly mutogatásával olyan cselekmény közvetlen elkövetésével fenyegették, mely által azoknak, vagy hozzátartozóiknak élete, testi épsége súlyos veszélynek tétetett ki, ő a sértettek utczai szobájában volt szekrényből, tehát azok birtokából a tulajdonukat képező egy darab 10 koronás aranyat, egy ezüst órát, két gyürüt, befőttes üvegeket és két darab zsebkendőt azért vett el, hogy azokat jogtalanul eltulajdonítsa. Ugyanazon az alapon az esküdtbíróság azt is valónak fogadta el, hogy az ekként elkövetett rablással kapcsolatosan a vádlottak, illetve társaik valamelyike K. F. sértettet szándékosan, de előre meg nem fontolt ölési szándékból agyonlőtte, P. A. sértettnek szándékos, de előre meg nem fontolt szándékából való megölését pedig az által, hogy őt megölte- megkezdette, de be nem végezhette, s hogy az utóbbi cselekmények elkövetésére Ny. L. vádlott szándéka is kiterjedt. Ezen tényállás szerint tehát Ny. L. vádlott az által, hogy a sértettek ingóságait ezeknek a birtokából, a velük szemben alkalmazott s a Btk. 347. §-ának megfelelő fenyegetés mellett abból a czélból vette el, hogy azokat jogtalanul eltulajdonítsa, olyan tevékenységet fejtett ki, mely a vádba vett rablás bűntettének egyik tényálladéki ismérvét valósította meg. Minthogy pedig a Btk. 349. §-ába ütköző szándékos emberöléssel s ennek kisérletével kapcsolatosan elkövetett rablás büntette összetett bűncselekmény, a melynek egybefoglalt tényálladékánál fegva az abban közreműködők közül mindazok, a kik annak véghezvitelében elkövetési cselekedettel vettek részt, vonatkozzék ez akár szándékos emberölésre akár rablásra, az egész bűncselek-