Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 14. 1907 (Budapest, 1909)

26 Btk. 164., 165. §§. Ebből magvarázható ki, hogy az állami közigazgatás különböző ágazataiban alkalmazott tisztviselők, altisztek és szolgák hivatali működésüket csak az előirt szolgálati eskü letétele után kezdhetik meg. E gyakorlat törvényen és törvényes rendelkezéseken alapszik, a melyeknek mindegyikében ki van mondva, hogy az illető alkalmazottak a hivatali esküt az állás elfoglalásakor kötelesek letenni és azokban kifejezetten az is benne foglaltatik, hogy az, ki az esküt a meghatározott időben le nem teszi, ugy tekintetik, mintha a kinevezést el sem fogadta volna. Az 1886: XXI. tcz. 57. §. 1) pontjának és a 60. §. ama rendelkezéseiből, hogy a főispán gyakorolja mindazon jogokat és teljesiti mindazon kötelességeket, melyeket valamely törvény a főispánra ruház, és hogy a főispán a közgyűlés előtt a szokott esküt teszi le: kétségtelen, hogy a főispánnak joga és kötelessége az eskü letétele, azonban mindkettő személyes jelleggel bir, mert az az államtisztviselő, ki az esküt nem teszi le, állásáról lemondottnak tekintendő, miután az eskü letételére nem kötelezhető, ebből folyóan tehát az eskü letételére vonatkozó joga és kötelessége személyes természetűek és mint ilyenek nem téveszthetők össze a hivatali állásból és az azzal járó joghatóság gyakorlásából eredő és a közszolgálat jogi természete által körvonalozott jogokkal és kötelességekkel. A mi pedig a vádnak azt a részét, helyesebben a kir. ügyészségnek azt az indítványát illeti, hogy a mennyiben a biróság a Btk. 163. §-ában meghatározott cselekmény fenforgását meg nem állapítaná, terhelt az alispán, illetve a közgyűlés ellen irányuló kérdéses cselekménye miatt a Btk. 165. §-ba ütköző hatósági közeg elleni erőszak büntette miatt helyeztessék vád alá: e tekintetben a vád szintén nem bir alappal, mert egyrészt a nyomozás adatai kétségtelenné teszik, hogy terheltnek cselekménye nem az alispán és nem a közgyűlés ellen irányult és mert másrészt figyelemmel a Bp. 38., illetve 325. §§-ban lefektetett elvekre, vagylagos vádemelésnek helye nincs. Ezek szerint a vádtanácsi határozatnak megváltoztatására törvényes alap nem lévén, a kir. ügyészségnek felfolyamodása elutasítandó volt. (1906. jan. 29. 80. sz.) Btk. 164., 165. §. A felekezeti iskolaszék is hatóság. Tagjainak akadályozása veszélyes fenyegetéssel törvényes működésükben hatóság elleni erőszak. 50. Sz. Gv. vádlott az iskolaszéki közgyűlésen, annak hangoztatásával, hogy az iskolaszéki tagok megválasztását nem engedi meg, a kandidálandó iskolaszéki tagok névjegyzékét báró J. G. róm. kath. plébános, iskolaszéki elnök kezéből erőszakosan kiragadta, e közben az iskolaszéki elnököt, a gyűlés helyiségéből való kidobással, az asztalnak és székeknek felforditásával, összetörésével, a megválasztandó iskolaszéki tagoknak megverésével és azzal fenyegette, hogy az elnök lesz az első. a ki a közgyűlés helyéről futni fog; V. J.