Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 14. 1907 (Budapest, 1909)

Btk. 79. §. selkedésétöl és ha eme veszélyes helyzetben megzavarodásból a jogos védelem határait tulhágták is, a Btk. 79. §. utolsó bek. szerint tettükért nem büntethetők: tehát téves a kir. táblának az a jogi következtetése, hogy B. L. és B. M. vádlottak tettében a jogos védelem, illetve annak büntetés alá nem vonható tulhágása fel nem ismerhető. (1907. ápr. 4. 3303. sz.) Nem veszélyes támadással szemben is megállapittatott a jogos védelem, midőn ez a szükség határát tul nem lépte. 18. H. J.-né arról értesülvén, hogy gyermekét a R. J. gyermekei megverték, R. J. udvarába ment, ott ennek nyolcz éves leányát arczul ütötte, majd az ennek segélyére siető nénjét mellen ragadta, midőn pedig ez utóbbinak segélykiáltására R. J.-né is odament, azt is megragadta. R.-né, hogy H.-nétól szabaduljon, ezt egy seprővel megütötte s rajta 12 nap alatt gyógyult testi sértést ejtett. E tényállás mellett a törvényszék azért Ítélte bűnösnek R. J.-nét a súlyos testi sértés vétségében, mert az őt és hozzátartozóit ért támadás nem volt oly veszélyes, mely indokolttá tenné annak megállapítását, hogy R. J.-né a cselekményt jogos védelemben követte el. C.: A törvényszéknek ez az álláspontja téves, mert a Btk. 79. §-ának 2. bekezdése szerint, a védelem jogosságához a támadás tekintetében csak az kívántatik meg, hogy személy vagy vagyon ellen intézve jogtalan és közvetlen legyen; jogos tehát a bármely fokú veszélylyel járható megtámadás elhárítására irányzott védelem is, ha a szükség határát tul nem lépte. Minthogy pedig H. J.-nénak előbb a R. J.-né gyermekei, majd maga R. J.-né személye ellen intézett támadása jogtalan és közvetlen volt s R. j.-né e megtámadás elhárítására szükségessé vált védelmi állapotban bántalmazta H. J.nét s a szükség határát tul nem lépte, cselekménye a Btk. 79. §-ának I. bekezdése szerint be nem számítható. (1907. máj. 15. 4778. sz.) Jogos védelem tulhágása. 19. Sértett a vádlottat az utczán megfogta s kabátjánál fogva húzta a sértett udvara felé; a vádlott előbb reákiáltott a sértettre., hogy hagyj békét Mitru," majd kést vett elő, ezzel a sértettet megszurkálta, s midőn sértett már elmenekült, a vádlott utána igyekezett, s utolérve, tovább bántalmazta, rajta összesen hat szúrást ejtvén. C.: Igaz ugyan, hogy a sértettnek az a tette, hogy a vádlottat a kabátjánál fogva húzta az udvara felé, jogtalan volt s vádlottnak a személye ellen intézett e jogtalan és közvetlen megtámadás elhárítására szükséges védelmet kifejteni jogában állott; de e védelem határát tulhágta azzal, hogy közvetlen veszélylyel nem is járó, öt csupán szabad mozgásában akadályozó támadás elhárítása közben a sértettet késsel többszörösen és életveszélyesen megsérelmezte; különösen messze tulhágta pedig azzal, hogy a sértettet még akkor is