Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 14. 1907 (Budapest, 1909)

Btk. 386,, 391. §§. 95 ségre s arra, hogy a Btk. 82. §-án kivül a tettes nem válhatik másban bünöfsé, mint a felbujtó és segéd, megtagadta az áttételt. C.: A T. azokat a tényeket fogadta el valóknak, hogy U. F.-né vádlott az 1904. évi deczember hó 2-án az esti órákban özv. W. H.nénak a zsurki révben levő s az első magyar általános biztosító társaságnál 600 korona erejéig biztosított magánosan álló házát, a nélkül, hogy más személyére vagy vagyonára veszélyt hozhatott, a biztosítási összeg esedékessé tétele czéljából, a tulajdonos hozzájárulásával felgyujtás által megsemmisítette. Eme valóknak elfogadott tények a Btk. 382. §-ában meghatározott s a' 383. §-nak 2. bekezdése alapján büntetendő és a Btk. 390. §-a szerint hivatalból üldözendő csalás bűntettének ismérveit kimerítvén, a Bp. 385. §-ának 1. b) és c) pontjában meghatározott semmiségi ok fenn nem forog. (907. jun. 4. 5390.) = Ez ellenkezik az előző helyes határozattal. Btk. 386. A Btk. 386. §-a esetén tettes csak az elidegenítő lehet. 198. A. M. vádlott abból a czélból, hogy Cz. B. kárkövetelése behajtható ne legyen, a bizonyossággal előrelátott végrehajtás előtt összes ingatlanait apósára1 B. J. vádlottra ruházta át s ezzel magát teljesen vagyontalanná tette, viszont B. J. az ingatlanokat vejétől: A. M.-től színlegesen megvette és nevére íratta, habár tudomása volt az A. M. czélzatáról. C.: A Btk. 386. §-ában körülirt bűncselekmény alanyául a törvény azt jelöli meg, a ki hitelezőinek megkárosítása czéljából, a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt, vagyonához tartozó értéktárgyat elidegenít, stb. s igy tettesül csak A. M. vádlott ítélhető el, mig B. J. vádlott, a ki a Cz. B. megkárosítására irányuló színlelt vagyonátruházásnál való közreműködésével A. M. vádlottnak bűncselekményét szándékosan előmozdította, ez által a Btk. 64. §-ának 2. pontjában meghatározott segédi részességben vált bűnössé. (907. márcz. 27. 2881.) Btk. 391. §. Valótlan bevezetés marhatörzskönyvbe és marhalevélbe közokirathamisítás. 199. Vádlott, mint S. község törzskönyvvezetője a' M. bivalyáról vezetett törzskönyvbe azt vezette be, hogy az eladatott, holott az tényleg elhullott s igy az erre vonatkozó marhalevelet felhasználva azt egy ismeretlenül maradt egyén részére megfelelő díjazásért ugy állította ki, hogy M. tulajdonát képező két szürke ökörre vonatkozik. C.: Tekintve, hogy a marhalevél és a törzskönyv közokirat, a mely a reájegyzett állatokra vonatkozó tulajdonjog igazolására szolgál s azoknak egészségi állapotát és a forgalom esetére az előirt ellenőrzés megtörténtét igazolja; tekintve, sogy a vádlott, mint az