Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

Btk. 262. §. nyújtott kérvényben állították. Ez a kérvény azonban a Btk. 262. §-a szerinti nyilvánosságot nem meriti ki, mert a Btk. eme §-ában meghatározott büntetendő cselekménynél a nyilvánosságnak oly foka szükséges, amely a Btk. 134. és 171. §-ai értelmének felel meg. (1904. deczember 21. 10,479. sz-) 146. A T. által való tényként fogadtatott el, hogy a ténybeli állitások vádlottak által a bírósághoz benyújtott felfolyamodásban használtattak. Minthogy pedig egymagában véve az a körülmény, hogy a rágalmazást tartalmazó beadvány valamely hatósághoz nyúj­tatott be, a nyilvánosságot még meg; nem állapítja azért, mert habár a vádlottak ezen beadvány benyújtása által kétségtelenül többek előtt állítottak oly tényt, mely valódisága esetében sértett ellen á büntető eljárás okát képezhetné; mindazáltal a vádlottaknak ez a cselekménye, tekintettel az elkövetési módra, mégis nélkülözi azt a nyilvánosságot, melyet a Btk. 262. §-a megkíván. Vádlottakat csak a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében kellett bűnösnek ki­mondani, megjegyeztetvén, hogy az alsóbiróságok P. vádlottat ille­tőleg a vádbeli cselekményt helyesen minősítették a tekintetben, hogy P. vádlottat felbujtói minőségben mondották ki bűnösnek, mert abból a valónak elfogadott tényből, hogy özv. S.-né elsőrendű vádlott az általa benyújtott felfolyamodásban állított rágalmazó tények egy­részét csak akkor irta be, amikor P. vádlott kijelentette azt, hogy az ezekben foglaltakért a felelősséget magára vállalja, kétségtelen, hogy P. vádlott S.-né vádlott társát a vétség elkövetésére szándéko­san reá birta. (1905 márczius 28. 2930. sz.) 147. Minthogy vádlott a terhére megállapított rágalmazást nem a Btk. 262. §-ában meghatározott módon, t. i. nyilvánosan, ha­nem a közös hadügyminisztériumhoz intézett levélben követte el, mely a Btk. 262. §-a által feltételezett nyilvánosság jellegével nem bir és csupán annak megállapítására alkalmas, hogy több személy kezén megfordulva, a Btk. 258. §-ában meghatározott többek előtti állítás ismérvét foglalja magában: a vádlott terhére megállapított rágalmazás nem a Btk. 262. hanem a Btk. 258. §-a szerint minő­sül. (1905 szeptember 19. 8114. sz.) 148. C.: Vádlott a jbirósághoz benyújtott felfolyamodásban egy albiró hivatali kötelességeire vonatkozóan állított oly valótlan ténye­ket, melyek valóságuk esetén az albiró ellen a fegyelmi eljárás meg­indításának okát képezték volna. Ez a cselekmény a Btk. 262. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének megállapításához megkíván­tató nagyobb nyilvánosság hiányában csakis a Btk. 258. §-a szerint minősülő rágalmazás vétségét képezi. (1905 október 4. 8510/905.) Többek jelenléte még nem tekinthető a 262. §-hoz szüksé­ges nyilvánosságnak. 149. C.: Vádlott többek jelenlétében állította azt, hogy Sz. M. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom