Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

66 Btk. 225., 226., 232. §. mása alapján bűnösségét megállapította, de ez az ítélet jogerőssé nem vált, hátrány nem háramlott. C: A kir. ügyész semmiségi panasza alaposnak találtatik, mert a Btk. 225. §-a szerint az, aki hamisan tanúskodik, csak akkor nem büntettetik, ha a hamis tanuzást az illető hatóságoknál oly időben vonja vissza, mielőtt a hamis tanuzásból másra hátrány háramlott volna. T. I.-ra azonban hátrány háramlott azonnal, mihelyt őt a kir. járásbíróság U. I. hamis vallomása alapján becsületsértés vétségében bűnösnek mondotta ki és ezt a ráháramlott hátrányt — bűnösségének birói ítélettel való megállapítását — mindaddig kénytelen volt viselni, mig a fölebbviteli bíróság felmentő ítéletével azt róla el nem hárította. Ahátrány bekövetkezése tehát az azt megállapító birói ítéletnek jogerőre emelkedéséhez kötve nem lévén, téves a T.-nak az a jogi megállapítása, hogy csak a jogerős ítéletből származhatik a peres felekre előny vagy hátrány, miből folyólag az a jogi következtetés is téves, hogy a vádlott javára a Btk. 225. §-ában foglalt büntethetőséget megszüntető ok forog fenn. (1905 november 15. 9760. sz.) Btk. 226. §. Bíróság előtt eskü alatt tett vallomásnak bíróságon kívüli nyilatkozatban történt visszavonása nem büntethető. 116. Pécsi T.: Minthogy gyanúsítottnak a gyönki kir. jbiróság előtt eskü alatt tett vallomásának általa nyilatkozat alakjában történt visszavonása, — figyelemmel arra. hogy gyanúsított a nyilatkozatában foglaltakat a szekszárdi törvényszék mint felebbezési bíróság előtt történt kihallgatása alkalmával megczáfolta, — nem tekinthető oly alakban létrejöttnek, mely alkalmas volna arra, hogy ez által a bíróság előtt tett tanúvallomás érvénye megdöntessék: igy a vizsgálat emiatt nem volt elrendelhető. (T90Ó január 9. 2275.) Btk. 232. §. Az erőszakos n. közösülés az abból származó súlyos t. sértést absorbeálja. 117. C: Tekintve, hogy vádlott egy és ugyanazon cselekménye, úgymint hímvesszőjének a 4 éves V. J. nemzőrészével való egyesítése és ahhoz dörzsölése által létesítette, valamint az erőszakos nemi közösülést, ugy a fertőztetést s ezáltal a 20 napot meghaladó időtartamú egészségháboritásra tekintettel, a súlyos testi sértés bűntettének tényálladékát is, mely tehát nem származott az erőszakos nemi közösülés közvetlen körén kivül eső más cselekményből, továbbá, hogy vádlott arról, hogy a bujakór, melyben szenvedett, feltétlenül ragadós és hogy ténykedésével a kis leányt szinten megfertőzni és egészségét megháborítani fogja, tudomással nem is birt, végül figyelemmel a Btk. 237. §-ában foglalt analóg rendelkezésre is, a kir. tábla nem alkalmazta tévesen a Btk. megfelelő rendelkezését, mikor az anyagi halmazat mellőzésével vádlottat, bár tettével a Btk. két