Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

54 Btk. i6|. §. tette, a pályaudvaron tartózkodó vádlottat a pályaudvarra való be­lépésre jogosító jegy váltására ismételten felhívta, a mit a vádlott megtagadott azzal, hogy nem tudja, nem utazik-e el; majd vádlott a pályaudvarról távozott a nélkül, hogy jegyet váltott volna, sértett utána ment s felszólította, hogy jöjjön az állomásfönökhöz jegyző­könyv felvétele végett, mire vádlott sértettet botjával megütötte. C: Minthogy a s. mint közforgalomban levő vaspályának ke­zelőszemélyzetéhez tartozó egyén a Btk. 166. §-ának 2. pontja szerint hatósági közegnek tekintendő, s mint kapusnak szolgálati köteles­ségében állott felügyelni arra, hogy jegy nélkül a pályaudvaron senki ne tartózkodjék s onnan ki ne lépjen, a ki pedig ezt a tilal­mat megszegi, az a szabályoknak megfelelő elbánás alá vétessék; minthogy e kötelességének teljesítésében járt el akkor, a mikor a pályaudvaron jegy nélkül tartózkodott vádlottat az állomásfőnök előtt való megjelenésre szólította fel: ezek szerint a sértett fellépése kötelességszerű, tehát jogos volt, s ezzel szemben a vádlott jogtala­nul védekezett. (905. jun. 21. 6088.) Egyenlő minőségű hivatali közegek (vasúti alkalmazottak) egmással szemben hatóság e. erőszakot nem követhetnek el. 97. K. J. v. az m.—i vasúti állomáson a szolgálatban álló M. M. déli vasúti vohatvezetőt azért, mert ez őt hivatalos eljárásából kifo­lyólag szolgálatközben rendellenességei miatt megintette, egy szol­gálati lámpával a fejére mért ütéssel ügy bántalmazta, hogy rajta 8 napon belül gyóg^yult sérüléseket okozott. — A székesíehér­v á r i t s z. v.-at a 165. és 301. §§. alapján ítélte el. B p e s t i T.: A tsz. ítélete a hatóság elleni erőszak bűntettét ille­tőleg meg volt semmisítendő, mivel a Btk. 165. §-ának félreismerhe­tetlen czélja, hogy a közhatóság vagy ekként tekintendő szervezetek hivatalnokait s közegeit hivatali eljárásaikban a nem hatósági sze­mélyek részéről czélzott akadályoztatás vagy bántalmazás ellen védelmezze, ez esetben pedig, egyenlő minőségű hivatali közegek közt hivatali foglalkozásuk közben történt a bántalmazás és pedig előbb szóval, majd tettleg, minek következtében vádlott sértetten könnyű testi sértést ejtett, ehhez képest vádlottnak, mint a sértettel hasonló állású hatósági személynek cselekménye hatóság elleni erő­szak bűntettének nem minősíthető, hanem csakis a könnyű testi sér­tés vétségében volt a vádlott bűnösnek felismerendő. (1905. évi június hó 17-én, 4100. sz.) A rendőr bántalmazása akközben, hogy a csendháboritásban résztvett egyént igazolás végett üldözte — hatóság elleni erőszak. 98. O. és G. vádlottak olymérvü csendháboritást követtek el K. lakásán, hogy az H. rendőrnek alapot nyújtott arra, hogy magát a rendőri beavatkozásra elhatározza; a nevezett rendőr ezen beavatko­zás végett ment a helyszínére, illetve az udvarba, s midőn közeled­tére G. futásnak eredt, azt igazolás czéljából űzőbe vette, s a midőn a ház előtt utóiérte, ott H. rendőrt G. G. és az általa segítségül hivott

Next

/
Oldalképek
Tartalom