Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

20 Közjog és közigazgatás. A törvény a minimumot ekkép együttesen állapítván meg, sem a törvény szavaiból, sem annak czélzatából nem következik az, hogy a tanitó, a ki a törvénynyel biztosított legkisebb fizetést oly mértékben meghaladó fizetéssel bír, hogy ez a többlet meghaladja a fizetés mellett még biztosított lakás és kertilletménynek a panaszlók által felhívott rendelettel 200 koronában meghatározott legkisebb mértékét, ez utóbbi czimen igényt támaszthatna. A törvény és az idézett törvényes rendelkezés tehát a tanítónak csak arra biztosithat igényt, hogy összilletménye — eltekintve az ötödéves korpótléktól — 800 korona legyen olyképen, hogy abból e fizetésre legalább 600 korona essék. Hogy a törvény kezdettől fogva ekkép értelmeztetett, azt mutatja az 1894. évi 10.000. számú vall. és közokt. min. rendelettel a közigazgatási bizottságok részére kiadott utasítás 4. §-ának 5. bekezdése is, mely az olyan tanitók illetményének számításáról rendelkezik, kik lakást vagy lakpénzt egyáltalán nem kapnak; — s ugyanezt mutatja a panaszlók által felhívott utasítás is, mely a törvényes rendes fizetésen és nem a dijlevélben meghatározott fizetésen felül biztosítja a 200 korona lak- és kertbért. (Kb. 5183/1905. K. sz.) Állami alkalmazottak illetmény! és nyugdíjügyeiben. 45. §-hoz. 26. A hivatalból való felfüggesztés vagy hivatalvesztés esetén is az illetményekhez való igény szempontjából a bíróság hatáskörébe tartozik annak vizsgálása, hogy a felfüggesztés vagy hivatalvesztés az illetékes hatóságnak jogerős határozatával mondatott-e ki. (Kb. 1455/1906. K. sz.) 83. §-hoz. 27. Az öt évet meghaladó szolgálat után 2 évi fizetéssel végkielégitett alkalmazottak özvegyeit és gyermekeit az 1885: XI. t.-cz. 34. §-a alapján állandó ellátás és ugyanezen törvény 53. §-a értelmében temetési járulék illeti meg. Az állandó ellátás az 1885. évi XI. t.-cz. rendelkezései szerint szabandó meg a törvény 46. §-ában felállított azon korlátozással, hogy az özvegy és gyermekek járandósága sem egyenkint, sem együttvéve nem lehet nagyobb annál a nyugdijösszegnél, mely a férjet, illetve atyját a végkielégítés alapjául szolgált javadalmazás és tiz évi szolgálat után megillette volna. Ugyanez az összeg szolgál alapul a temetési járulék megállapításánál. Az ily módozatok mellett megszabandó özvegyi nyugdíj, gyermeknevelési járulék folyósításának idejére nézve, az 1885. évi XI. t.-cz. 17. §-ának rendelkezései irányadók, az állandó ellátásra vonatkozó oly korlátozással, hogy ha a végkielégitett állami alkalmazott a tényleges szolgálat alól történt felmentéstől számított 2 éven belül hal meg, az özvegyi