Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

Törvényhatósági ügyekben. •7 a végre nem hajtott rendelet végrehajtásánál szüksége van, közvetlenül rendelkezhetik s a nem engedelmeskedő tisztviselőket és közegeket vizsgálat alá vonhatja, hivataluktól felfüggesztheti, vagy elmozdíthatja, s ez utóbbi esetben másokkal véglegesen helyettesíti. A törvény tehát a főispánnak nem az alispánnal való rendelkezési jogot adja meg, hanem azt, hogy az alispán helyett közvetlenül rendelkezhessék a tisztviselőkkel és közegekkel; következésképp az idézett szakaszokban az engedelmesség iránt megkívánt kötelesség megtagadása és ennek törvényszerű következménye is csak azoknál állhat be, a kikkel való közvetlen rendelkezési jog megadatott; tehát az alispánnal nem, mert a szóban forgó esetben a helyzet az, hogy a rendelet végrehajtását az alispán kihagyásával közvetlenül a főispán veszi kezébe. (Kb. 1455/1906. K. sz.) 64. §-hoz. 20. A házastársakra közösen használt birtokuk után az útadó minimum nem külön-külön mindkét házasfélre, hanem csak egyszer vetendő ki abban az esetben is, ha a közösen használt birtok tulajdonjoga mindkét házasfelet illeti. In okok: A házastársak által közösen használt birtok után kirovott állami adókért és útadókért az 1883: XLIV. t.-cz. 95. §-a, illetve az 1890: I. t.-cz. végrehajtása tárgyában 21802/1890. szám alatt kiadott miniszteri rendelet b) utasítás 33. §-a értelmében a házastársak egyetemleges felelősséggel tartoznak, a mely rendelkezésekből önként következik, hogy a házastársakra egyetemleges felelősséggel nehezedő állami adók után kivetendő útadó mérvét az állami adók összevonása utján kell megállapítani, és a mennyiben az ilykép összevont állami adók utadószázaléka a törvényhatósági útadó minimumát nem haladja tul, a minimum csupán egyszer és nem mindkét házasfélre külön-külön szabandó ki. Kelt a m. kir. közigazgatási bíróságnak általános közigazgatási osztályának 1906. évi június hó 9-én tartott üléséből. (XIV. sz. döntvény.) 21. A törvényhatósági útadót nem minimumban, hanem százalékos összegben kell kiróni a fél lakóhelyéül nem szolgáló törvényhatóságban akkor, ha a lakóhelyéül szolgáló törvényhatóságban utadóminimum alá esik, és ha a lakóhelyéül nem szolgáló törvényhatóságnak területén fizetett állami adója oly csekély, hogy az az után számításba vehető utadószázalék mennyisége még három kézi napszám folyó árát sem éri el. Indokok: A közutakról és vámokról szóló 1890:1. t.-cz életbeléptét megelőzően a munkakötelezettséget rendszerint természetben kellett teljesíteni és a pénzben való megváltás csak részben és kivételesen történt. Az 1890: I. t.-cz. ezt a rendszert megváltoztatta. A közmunkakötelezettség terhét útadóra változtatta át és a természetben GriU-téle Döntvénytár. XIII. 2