Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)
12 Közjog és közigazgatás. jogszabályok az irányadók a melyeket az adótartozás fennállása kérdésében ítélni hivatott bíróság a fenforgó esetre alkalmazandónak felismer. (Kb. 3229/905. K. sz.) 138. §-hoz. 12. Az 1886: XXII. t.-cz. 138. §-ában foglalt ama rendelkezés, mely szerint a néptanítók hivatalaik után járó fizetéseik után községi adót nem fizetnek, ingatlan haszonélvezetéből álló javadalmazás esetén nem terjeszthető ki az olyan ingatlanra, mely a tanitó működési körén kivül eső községben fekszik. (Kb. 800/1906. sz.) Törvényhatósági ügyekben. 41. §-hoz. 13. Panaszló az állandó biráló választmány határozatát, melylyel K. Géza G. vármegyei törvényhatósági bizottság legtöbb adófizető tagjai közé felvétetett, az alapon támadja meg panaszával, hogy az' 1886: XXII. t.-ez. 26. $-a értelmében mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja; K. Géza K. főispán azonban mint a közgyűlés elnöke tagja lévén egyszersmind K. vármegye törvényhatósági bizottságának, más vármegyében is egyidejűleg a törvényhatósági bizottság tagja nem lehet. A főispán az idézett törvény 56. és 57. §-ai értelmében mint a végrehajtó hatalom képviselője, és a törvényhatósági önkormányzat ellenőrzője áll a törvényhatóság élén. Állásának ezen jellege már magában megkülönbözteti őt az önkormányzat gyakorlására hivatott törvényhatósági bizottsági tagjaitól, és azon önkormányzati szervektől, a kiket az idézett törvény 51. §. első bekezdésének rendelkezése a közgyűlésen üléssel és szavazattal felruház. Összevetve ezt a 63. §. azon rendelkezésével, hogy egy egyén egyidejűleg több törvényhatóságnak is lehet főispánja, kétségtelenül megállapítható, hogy az 1886: XXII. t.-cz. 26. §-ának azon intézkedése, hogy mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja, a főispánra nem vonatkozik. (507/906.) 14. Az a kérdés, hogy a törvényhatósági viriliseknél a birtoklás tekintetében megkívánt kellék fenforog-e akkor is, ha az illető egyén nem maga, hanem az a közkereseti társaság birtokol a törvényhatóság területén, melynek ő tagja, akkor döntendő el igenlőieg, ha igazolva van, hogy az illető tagnak nem csupán a közkereseti társaság jövedelméhez van joga — mint pl. olyannak, a ki csak munkájával járul a társasághoz — hanem joga van a társaság vagyonához is. (Kb. 5174/905. K. sz.)