Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

10 Közjog és közigazgatás. tők-e vagy sem a közigazgatási biróság részéről. (Kb. 1418/905. K. sz.) Községi ügyek. 25. §-hoz. 8. Virilista meghatalmazottjakép szerepelhet oly állami vagy megyei tisztviselő is, aki a fizetése után járó kereseti adón kivül egyéb adót nem fizet. A panaszló azt támadja meg, hogy a magyar királyi közalapítványi uradalomnak, mint a legtöbb adót fizetőnek, a községi képviselőtestületben való képviselőjéül Sz. Kálmán főtiszt elfogadtatott, holott az 1886: XXII. t.-cz. 32. §-a értelmében a képviseltetés minden esetben csak oly meghatalmazott által gyakorolható, akire a 34. §-ban felsorolt kizárási esetek nem vonatkoznak; már pedig Sz. Kálmánra vonatkozik ez utóbbi szakasz c) pontjának esete, mert Sz. Kálmán oly állami tisztviselő, aki fizetése után járó kereseti adón kivül a községben más adót nem fizet. A panasznak nincs megállható alapja. Az emiitett 34. §. c) pontja ugyanis az állami tisztviselőket nem zárja ki a legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok közül, hanem csakis a törvény 33. §-ának abbeli rendelkezésével szemben, hogy a községben élvezett jövedelem után fizetett egyenes államadó a névjegyzék megállapításánál számbaveendő: a 34. §. c) pontja az állami és megyei tisztviselőkre nézve azt a megszorítást tartalmazza, hogy ezeknél a fizetésük után járó kereseti adó egymagában nem szolgálhat alapul a névjegyzékbe való felvételre s ez az adó javukra csak akkor számítandó be, ha kivüle még más adót is fizetnek. A törvénynek ezt a rendelkezését másra kiterjeszteni nem lehet, mint arra, amire vonatkozik, hogy t. i. az állami és megyei tisztviselőknek fizetésük után járó kereseti adója, mely esetben számítandó a legtöbb adó alapján való községi képviselőtestületi tagság megállapításánál és ezért, sem a törvény szavait, sem annak czélzatát tekintve, nem lehet e rendelkezést, a fizetésük után járó keresti adón kivül, egyéb adót nem fizető állami vagy megyei tisztviselőkre nézve, a 32. §-ban értett kizárási esetnek minősíteni. (Kb. 3786/905. K. sz.) 28. §-hoz. 9. Az 1886: XXII. t.-cz. 79. §-a szerint a választás fölkiáltás vagy szavazással történik s igy abban az esetben, a midőn a fölkiáltásból a többség biztosan ki nem vehető, annak megállapítására, hogy a választók többsége a jelöltek melyikét akarja a szóban forgó állásra megválasztani, a választási elnök más módot, mint a szavazást nem alkalmazhat. A jelen esetben a választási jegyzőkönyv tanúsítja, miként a fölkiáltásból a többség biztosan megállapítható nem volt s ennek daczára a választási elnök a szavazást nem rendelte el, hanem a választókat fölhívta, hogy a kik az egyik jelöltet óhajtják azok jobbra, a kik pedig a másikat akarják, balra