Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

i6o Bp. 304. §. ut. Bek., 307. 3. p., 311. §. Bp. 304. §. ut. bek. Vádlottal való értekezés megtagadása a főtárgyaláson nem semmiségi ok. 329. C.: Visszautasittatott a védő részéről a védenczével való értekezés meg nem engedése miatt használt semmiségi panasz azért, mert a Bp. 304. §-a szerint a vádlotthoz a főtárgyaláson történő kihallgatásakor az elnökön kivül sem közvetlenül, sem az elnök közvetítésével senki sem intézhet kérdést; minélfogva a kihallgatás megkezdése után a törvény értelmében még az is ki volt zárva, hogy a védő a kihallgatás alatt álló vádlottal való értekezés megengedését kívánhassa; az ellen az elnöki intézkedés ellen tehát, mely szerint a védő kívánságának hely nem adatott, a semmiségi panasz a dolog természete szerint, de a BP. 305. §-a utolsó bekezdésében foglalt szabály alapján is kizártnak veendő. (1905 márcz. 1. 1842/905. sz. a.) Bp- 307- §• 3- POrvosszakértőhöz a beszámithatóság iránt intézni kivánt kérdés megtagadása. 330. A védügyvéd semm. panaszt jelentett be a Bp. 384. §-ának i). pontjánál fogva a miatt, mert az esküdtbíróság megtagadta azt a kérelmet, hogy a vádbeli tett körülményeinek és közvetlen előzményeinek a védelem szempontjából csoportosítva felsorolásával kérdést intézhessen a jelen volt orvoshoz, vájjon az kizártnak tartja-e, hogy védeneze elméje az ijedtség folytán meg volt zavarodva? C.: Minthogy az, hogy a vádbeli tett mily körülmények közt követ teteit el, az esküdtek verdiktje előtt eldöntöttnek nem is tekinthető, s hasonlóképen, csak a tárgyalás befejeztével, a vád és védelem meghallgatása titán, az előzmények és ténybeli mellékkörülmények tárgyában előadottak szabad mérlegelése mellett, az esküdt e k k i z á rólagos jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy vájjon a vádlott, kinek épelméjüsége kétségbe nem vonatott, pillanatnyi elmezavarban követte-e el tettét ; s minthogy az orvosszakértő véleménye csak az esetleg mutatkozó vagy vitatott kóros jelenségek kérdésében vehető figyelembe, a jelen esetben az az indítvány, hogy orvosi vélemény szereztessék be, az ügyállással összefüggésbe hozható nem lévén, a Bp. 307. §-a 3. bekezdésének 1. tétele szerint helyesen mellőztetett. (1905 okt. 5-én, 8567. sz.) Bp. 311. §. A tanuk megesketése a perbeszédek elmondása után is megtörténhetik. 331. A v. és védője a Bp. 384. §. 9. pontjára hivatkozással azért élnek semmiségi panaszszal, mert a bíróság a védő indítványa ellenérc a perbeszédek után határozott a S. Gy. és P. Gy. megesketése kérdésében. C.: A semmiségi panasz alaptalan, mert a törvén}' azon intézkedése, hogy a megesketés és a kir. Curia V. s z. d ö n t v é n y e