Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

4 Közjog és közigazgatás. ménye az 1899. évi XV. tcz. 3. §. 6. pontjában foglalt érvénytelenítési ok alapjául szolgálható tényállítást nem állapította meg, kérvényezőket minden irányban alaptalan kérelmükkel elutasítani és ugyanokét a megtámadott képviselő, valamint a választásvédők képviselői részére megállapított költségek megfizetésében egyetemlegesen marasztalni kellett. (1905. deczember 5. 1721. sz.) 2. A választási elnök magában véve megengedett rendelkezéseinek folyományakép jelentkező oly tények, melyek a törvény 3. §-nak valamely pontjába ütköznek csak az esetben vehetők figyelembe, ha azok mint önálló érvénytelenségi okok soroltattak fel. (1899. évi XV. t.-cz. 3. §. 16. p. 154. §.; 1874. évi XXXIII. t.-cz. 67, 75- §§•)' C. II. t: A kérvényt elutasítja. Indokok: Kérvényezők a választás érvénytelenítése iránti kérelmüket kizárólag az 1899: XV. t.-cz. 3. §. 16. pontjára alapítják. Vizsgálandó tehát, hogy az általuk előadott kérvényi okok és tények mennyiben ütköznek a kérdéses pontnak, illetőleg az ezen pont tárgyi tartalmát megállapító 1899. évi XV. t.-cz. 154. §.-nak rendelkezéseibe. A kir. Curia a kérvényben előadottakat tüzetesen megvizsgálva, azt találta, hogy az utóbbi törvényszakasz egyetlen rendelkezése sem fedi a kérvényben előadott tények bármelyikét. Ami különösen azt a panaszt illeti, hogy a választási elnök a szavazó helyiség előtt szabad téren a két párt választóinak találkozását a választás folyama alatt lehetővé tette, mig egyrészt ez, számos esetben különösen, hol a választás helyiségében csak egy ajtón juthatni be — meg nem akadályozható s a pártok helyzetén nem változtat, — másrészt ezen rendelkezés egyáltalán nem ütközik az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §. 16. pontjába, illetőleg a 154. §-ba, mely a választók bevonulására, a választás székhelyén való elhelyezésére a szavazatszedő küldöttségekkel való érintkezés feltétlen biztosítására, a választók számára kijelölt gyülekezési helyeknek a szavazó helyiségektől lehető egyforma távolságra vonatkozólag tartják szükségesének a megfelelő intézkedéseket, a melyekre vonatkozó rendelkezéseit a választási elnöknek, a kérvény sérelmesnek nem találja, — arról azonban, hogy külömböző pártbeli szavazók akként szigeteitessenek el, hogy a szavazó helyiség bejárata körül való érintkezés teljesen kizárva legyen, nem tesz említést. — A kérvényezőknek ezen ténykörülményekre vonatkozó panasza tehát semmi törvényes alappal nem bir, az ekként törvénybe nem ütköző idevonatkozó rendelkezései a választási elnöknek, törvénytelenné és tehát érvénytelenségi okká nem emelhetik azok az állítólagos tények, amelyek ama megengedett rendelkezés következményeiként sérelmesekként fesoroltatnak; azok a tények ugyanis csak mint ön-, álló jellegűek eshetnének megbirálás alá és mint ilyenek vagy nem ütköznek az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §. valamelyik pontjába és ekkor