Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Végrehajtási eljárás. 609 rendelvényt megkapta, nem lehet elfogadni a nagyon érdekelt végre­hajtást szenvedő vallomását, nem elegendő bizonyíték a végrehaj­tási jegyzőkönyvhöz csatolt postai feladó vevény sem, mert eme ve­vény csak a levél feladására szolgál bizonyítékul, már pedig az idé­zett 79. §. rendelkezése következtében azt kell bizonyítani, hogy a végrehajtást szenvedő adósa, az alperes, a rendelvényt valóban kéz­hez vette. Mindezeknél fogva a rendelvény kézhez vétele tekinteté­ben, megfelelő egyéb bizonyíték hiányában, a felperes részéről a vá­laszban és a 17,732/1903. számú tárgyalási jegyzőkönyvben javas­latba hozott és az alperes részéről elfogadott főesküvel való bizo­nyítást kellett alkalmazni. A rendelvény 1894. október 31-én reggel 8 órakor adatván postára, a fővárosi levélkezelés mellett a kir. ítélő­tábla azt nem tartja szükségesnek külön is bizonyítani, hogy a meny­nyiben alperes a rendelvényt tartalmazó levelet megkapta, az átvé­tel még a feladás napján megtörtént. A kir. Curia: Az ítélet, felhívott és felhozott indokainál fogva, hagyatott helyben. (1905 június 7. 6738/1904. P. sz. a.) 80. §. 1605. Minthogy a névre szóló takarékpénztári betéti könyvecs­kék lefoglalása csak ugy eszközölhető, ha az okirat megtaláltatik s a foglalás reá vezettetik, az ezen szabályok megtartása nélkül foga­natosított végrehajtás a betéti könyvecske birtokosával szemben jogi hatálylyal nem bir, a miért is ez jogosítva van a takarékpénztár csőd­tömeggondnokától, tekintet nélkül arra, hogy az esedékes összeget letétbe helyezte-e, a reá eső hányad kifizetését követelni. Az 1881. évi LX. t.-cz. 80. §-a értelmében nemcsak váltóbeli követelésének, hanem nyilvános számadásra kötelezett pénzintéze­teknél vagy más társaságoknál betéti könyvecskékre elhelyezett készpénzbeli követelések is rendszerint abban az esetben foglalha­tók le, ha az okirat a foglalás alkalmával megtaláltatik. A perbeli adatok és a peres felek előadása által bizonyítva van, hogy a betéti könyvecske, melynek alapján felperest az alperesi csődtömegből ki­elégítési hányad czimén 2751 korona 70 fillér és ennek 1904. évi január 11-től számított kamata jogerősen megilleti, a felperes nevére van kiállítva és ennek birtokában van. E bizonyított ténynyel szemben nem fogadható el alaposnak alperesi azon álláspont, hogy miután a követelés alapjául szolgáló betéti könyvecske a Bpesti takarékpénz­tár és zálogkölcsön részvénytársaság által B. Sz. ellen 25,750 korona 95 fillér erejéig vezetett végrehajtás alkalmával a hányad kifizetése előtt lefoglaltatott, illetve az azon alapuló követelés letiltatott, alpe­res a kereseti követelésnek a felperes kezéhez való kifizetését jogosan megtagadhatta és fizetési kötelezettségénem eleget tett azáltal, hogy a kereseti követelést birói letétbe helyezte. Nem fogadható el pedig alaposnak ezen álláspont azért, mert a per adatai szerint az is bizo­nyítva van, hogy a végrehajtató által vezetett végrehajtási foglalás, illetve letiltás a felperes nevére kiállított és az ő birtokában lévő be­tétkönyvecskére fel nem jegyeztetett és a könyvecske a foglalás al­Grill-féle Döntvénytár. XII. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom