Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

ítélt dolog. 521 és a felszámított kamat erejéig fennálló követelésük kielégítését az alperesek mint örökösök a báthmonostori 1170. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanokra 2502 korona tőke és járulékai biztosítására bekebelezett és az alperesekre örökségkép szállott követelésből tűrni tartozzanak s az emiitett perben hozott ítéletek az alpereseknek ezt a kötelezettségét mondották ki. A mostani kereset tartalma szerint pedig felperesek azt kérték, hogy ugyanazon követelésük kielégítésének tűrésére az alperesek mint néhai U. L. örökösei más ingatlanokra bizonyított követelésből köteleztessenek. Habár a felpereseknek kielégítendő követelése ugyanaz, de a kielégítési alap nem azonos, mert a korábbi ítélet más kielégítési alapon korlátozta a végrehajtást, és igy e tekintetben itélt dologról szó nem lehet. (Curia 1905 május 26. G. 817/1904.) 1324. A vételár első részlete iránt indított előző perben jogerős Ítélettel kimondatván, hogy az ingatlan vételára a felperes eladó és nem az alperes vevő által indított mérvű holdak alapján állapíttatott meg szerződésileg és hogy alperes az állított részletfizetést nem teljesítette, ez a döntés itélt dolog a vételárnak egy további részlete iránt indított perben. (Curia 1905 január 26. G. 502/1904.) 1325. A más perben megállapított tények itélt dologgá nem válnak, hanem csak a jogi döntés válik itélt dologgá. A királyi Curiának a peres felek közt előzően lefolyt házassági bontó perben tett az a kijelentése, hogy felperesnek jogos oka volt az együttélés megszakítására, illetve, hogy felperes az alpereshez visszatárni nem köteles, még nem képez itélt dolgot; azért a jelen perben nem mellőzhető azoknak a tényeknek a megállapítása, melyekből következtethető, hogy az együttélés megszakítására az alperes, illetőleg hozzátartozói szolgáltattak okot. (Curia 1905 április 15. I. G. 700/1904.) 1326. A büntető bíróság ítélete valamely polgári perben az itt vitássá vált ténykörülményekre nézve csak akkor és annyiban bir az itélt dolog hatályával, ha és a mennyiben abban az Ítéletben a bűnösség megállapittatott. (Curia 1905 február 28. G. 507/1904.) 1327. Az elsőbiróság felperest keresetével alperes érdemi kifogásai alapján, azonban a kereseti követelés elévült voltára alapított kifogás mellőzésével és annak megállapítása mellett, hogy a kereseti követelés el nem évült, utasította el; az ítéletnek ezen része ellen alperes felebbezéssel nem élvén s igy a kereseti követelés elévült voltára alapított kifogásukkal jogérvényesen elutasittattak; a miért is a kir. itélő tábla ezen kifogást többé elbírálás tárgyává nem teheti, s a keresetet pusztán az elévülésre alapított kifogás alapján a többi kifogások érdembeni elbírálása nélkül el nem utasíthatja. (Curia 1905 márczius 23. 186/1904. sz. a.) 1328. Az elsőbirósági itélet indokolásának azon kijelentése, mely az eladó szerződésszegését megállapítja, határozat jellegével