Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

ítélt dolog. 519 dija, valamint a követelés engedményezésével felmerült bélyeg és postadij kiadás nem számitható. (Curia 1905 február 9. I. G. 532— 1905. sz. a.) ítélt dolog. 1315. Az itélt dolog kifogása az osztrák biróságok Ítéletével eldöntött perre is vonatkozhatik. (Curia 1905 február 22. 333/1904.) 1316. Alperesnek az itélt dologra alapított kifogását, mint alaptalant mellőzni kellett; mert felperes alperest ezen perben sze­mélyes kötelezettsége alapján perli meg, a 2. és 3. a. Ítéletekkel felperes csak dologi kötelezettsége alapján marasztaltatott el. (Curia 1905 márczius 16. 902/1904.) 1317. A követelés egy része iránt indított perben a követelés alapja tekintetében hozott ítélet a követelés többi része iránt indí­tott perre nézve itélt dolgot képez. A k i r. törvényszék: Alperes elsősorban azzal védeke­zett, hogy a pancsovai kir. járásbíróságnál folyamatba tett sommás perben felperesnek a kérdéses kamatkülönbözetre alapított igénye már jogérvényesen elutasittatott vagyis itélt dolgot képez. Ez a ki­fogás alapos. Mert felperes jelen keresetét a kamatlábra nézve alpe­ressel létrejött ugyanazon megállapodásra alapította és mert a pan­csovai kir. törvényszék polgári felebbezési tanácsának jogerejü vég­itélete, habár az csak két havi kamatkülönbözet iránt indított per­ben keletkezett, kihatással van arra a két hónapra, mint a későbbi időre ugyanazon alapon igényelt kamat és tőkésített kamatkülön­bözetre is, mivel az ítéleti döntés a perbe vitt jogra, mint egészre vonatkozik és mivel az itélt dolog lényege éppen a jogvitának az anyagi jogszabályok szerinti eldöntésében áll, a pancsovai kir. tör­vényszék polgári felebbezési tanácsa pedig a jogvitát a felperes által vitatott megállapodás tartalmának meghatározásával döntötte el. A k i r. C u r i a : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. (Curia 1905 május 11. 509/1904. sz. a.) 1318. Fenforog az itélt dolog hatálya, ha felperes az előző per­ben kijelentette, hogy a kereset beadása előtti időre kamatot nem követel, az ujabbi perben pedig a kamatot a kereset beadása előtti időre is követeli; ez iránti követelését tehát esetleg csak perújítás utján érvényesíthetné. (Curia 1905 május 26. G. 817/1904.) 1319. A közvetlen adós és a jelzálog korábbi tulajdonosa ellen indított előző perben hozott marasztaló Ítélet az előző perbe nem vont későbbi jelzálogi tulajdonos irányában hatálylyal nem bír, mert a fennálló birói gyakorlat szerint a jelzálog utolsó tulajdonosa a jel­zálogos hitelezőnek oly keresetével szemben, hogy a jelzálogilag biztosított követelésnek a jelzálog tárgyából való kielégítése türé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom