Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Sió Polgári perrendtartás. róság azt, hogy az eskü hasonló fokú más bíróság előtt letétethes­sék. A törvény ezen rendelkezése mellett tehát az a körülmény; hogy alperes a részére megítélt esküt nem a saját személyes bírósága előtt tette le s illetve az eskü letételére jelentkező kérvényhez olyan kérel­met nem terjesztett elő, hogy neki az eskü letétele a saját személyes bírósága előtt engedtessék meg, nem szolgálhat okul arra, hogy ré­szére az eskü letétele végett a perbírósághoz történt utazásából fel­merült költségei meg ne állapíttassanak, miért is az elsőbirósági végzésnek felfolyamodással megtámadott része megváltoztatandó és felperes, mint pervesztes fél az alperes részére fentebb megállapí­tott utazási és élelmezési költségek, valamint a sikeres felfolyamodás költségeiben marasztalandó volt. A kir. Curia: A felfolyamodás visszautasittatik stb. (1905 augusztus 29. 1513.) 244. §. 1301. A jogutódnak nem ítélhető olyan eskü, hogy a jogelőd­nek bizonyos ténykörülményekről nem volt tudomása. A kir. Curia: A prtts 225. §-ban foglalt jogszabály szerint a jogutód csak olyan eskünek a letételére bocsátható, a melylyel megerősítendő ténykörülményekről saját közvetlen tapasztalatán alapuló tudomása lehet. Áll ez a jogszabály s prtts 244. §-ában elő­foruló abban az esetben is, midőn azon fél, a kinek az eskü jogérvé­nyesen odaitéltetett, meghalt és helyette valamely jogutód kívánja letenni az esküt. Az 5873/1897. számú elsőbirói ítéletben azonban néhai K. J.­nak, K. B. apjának nem valamely ténykörülmény létezésének, ha­nem létezésének nem tudása, tehát mások érdekei alá nem eső körül­mény bizonyítására ítéltetett oda az eskü, a melyről csak magának K. J.-nak és nem egy harmadiknak is lehet tudomása. Fia tehát arról, hogy apja az esküben foglalt ténykörülményről mit sem tudott, mint a saját érzéki tapasztalatán kivül eső körülményre olyan esküt, a milyenre őt az elsőbiróság bocsátotta, nem is tehet. Annak az eskü­nek letételére pedig, a melynek a letételét K. B.-nak a másodbiróság engedte meg, ő azért nem bocsátható, mert a perben nem az képezte az esküvel eldöntendő ténykörülményt, hogy K. B.-nak mi a legjobb tudomása arról, hogy K. J.-nak a neki odaítélt eskü szövegében jel­zett időben és az ugyanott jelzett ténykörülményekről nem volt tudomása. (1904 szeptember 21. 6146/904.) ítéletek. 248. §. 1302. Minthogy a jogügylet absolut érvénytelensége több, mint a viszonylagos hatálytalanság a csődhitelezőkkel szemben, és több a tulajdonjog törlése, mint annak tűrése, hogy az alperes nevén álló ingatlan a csődtömeg javára értékesíttessék, és hogy ez a körülmény a telekjegyzőkönyvben feljegyeztessék: nem terjeszkedett a bíróság

Next

/
Oldalképek
Tartalom