Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Megállapítási kereset. 507 nem irányozható ott, hol a felperes abban a helyzetben van, hogy keresetét teljesítésre is indíthatja, e szempontból kiindulva a jelen esetben a felperes által fentartott megállapítási keresetnek helye nem lehet, mert felperesnek módjában állott előzetes megállapítás nélkül a bérleti viszonyból származható minden vélt igényeit teljesítés iránti keresetben is érvényesíteni, és pedig annyival inkább, mert a teljesítés iránti perben is első sorban a kötelezettség állapítandó meg és ennek alapján mondható ki a teljesítés a törvényes következmények terhe mellett. A S. E. 16. §-nak alkalmazására nézve külömbséget nem tesz, hogy a kereset eredetileg az érvénytelenség kimondásán felül teljesítésre is irányult. (100.S június 8. G. 140.) 72. §• 1266. A polg. tvk. rendtartás 72. §-ában emiitett beavatkozásnak, ennek a törvényszakasznak helyes értelme szerint csak abban az esetben lehet helye, ha a beavatkozó joga a felperes és a beavatkozó között vitás; ebből kifolyóan akkor, ha a felperes és beavatkozó közt a beavatkozó beavatkozási joga vitássá nem tétetett, a beavatkozás alkereset mellőzésével, közös periratban is érvényesíthető s igy alkereset beadására s az a felett való külön tárgyalásra s a per érdemében ugy a felperes, valamint a beavatkozó által külön-külön periratok beadására szükség nem volt, hanem a pernek tárgyalása felperes és beavatkozó által közösen beadott periratokban is megtörténhetett volna. (Curia 1905 június 26. 1251.) 1267. A pervesztes fél az ellenfél által perbe hivott szavatos költségeinek a megtérítésével is tartozik. A kir. ítélőtábla: Az 1881. évi LÍX. t.-cz. §-ának a rendelkezése szerint a védelmet elvállalt szavatos a pert perbehivóval közösen folytatja; viszont az 1868. évi LIV. t.-cz. 251. §a akként rendelkezik, hogy a pert vesztő fél rendszerint elmarasztalandó a perköltségben. A védelem közösségéből folyik, hogy a szavatos kiadásai szintén a perköltség természetével birnak s hogy ennélfogva a fentebbi szabály alapján a pervesztes fél az ellenfél által perbehivott szavatos költségeinek a megtérítésével is tartozik. Ezeknél fogva tehát az elsőbiróság ítéletének megtámadott s fentebb ismertetett rendelkezését meg kellett változtatni s a felpereseket a szavatos részéről teljesített munka arányában e helyütt 250 koronáról 300 koronára felemelt perköltségnek és a felebbezési költségnek megfizetésére kötelezni kellett. A kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik a benne felehozott indokokból és azért, mert a perbehivott annak következtében, hogy a perebehivó alperesnek védelmét elvállalta, ennek pertársává vált és igy a pervesztes felperesek a perbehivottnak perköltségét is megfizetni köteles; mert továbbá az iratok szerint alaptalan felpereseknek a felebbezésben felhozott az az állításuk, mintha a perbehivott költségét a felperesek ellen fel nem számította s őket annak megfizetésére kötelezni nem kérte volna; és mert a perbehi-