Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Birói illetékesség. 503 könyvei vezettetnek, ily pereket pedig az 1868: LIV. t.-cz. 53. §-a értelmében, a peres felek megegyezésével sem lehet a rendes birói illetőségtől elvonni. A másodbiróság végzését tehát az 1881: LIX. t.-cz. 59. §-ának 4. pontja alapján felül kellett vizsgálni. Ezek előrebocsátása után, a másodbiróság végzésének megváltoztatásával, az elsőbiróság végzése indokainál fogva hagyatott helyben. (1905 augusztus 21. 7607. sz. a.) 64. §. 1256. Közös követelésnek birói uton való érvényesitésére az érdekelt felek bármelyike jogosult. (Curia 1905 november 21. 282/905.) 1257. Perrendünk okiratok megsemrnisitésére irányuló keresetet (kivéve a végrendeleteket) nem ismer. Felperest keresetével elutasítani kellett, mert bár a felperes kereseti kérelme arra irányul, hogy az A) alatti közjegyzői okirat semmisnek mondassék ki, a mi nyilván téves, mert perrendünk okiratok megsemmisítésére irányuló keresetet (kivéve a végrendeleteket) nem ismer, még mivel felperes keresete nyilvánvalólag arra irányul, hogy a peres felek közti alatti közjegyzői okiratban foglalt adásvevési szerződés érvénytelennek mondassék ki, a kir. törvényszék ezt a kérelmet a kereseti kérelemben bennlevőnek fogadja el s ez alapon vette a pert elbírálás alá. (Curia 1905 márczius 14. 3128/1904.) 1258. Kereseti jog tekintetében az időelőttiség abból a szempontból birálandó meg, hogy a felperes igénye érvényesitésére nézve bekövetkezett-e az a szerződési időpont vagy törvényszerinti feltétel, melynek beálltával a kereseti igény az anyagi jogszabályok szerint biróilag érvényesíthető. Egymagában az a körülmény, hogy valamely ingatlan, melynek tulajdona a szerződés alapján követeltetik, telekkönyvileg az alperes nevén nem áll — időelőttiséget a kereseti jog szempontjából meg nem állapit, hanem érdemileg birálandó meg, hogy a kereseti jog fennáll-e a vagy nem? (Curia 1905 január 31. I. G. 515/1905. sz. a.) 1259. Ha a hitelező követelése erejéig a birtokában levő dolgokra az adóssal szemben megtartási jogot gyakorolt, s ezen jog érvényesitése iránt keresetet is inditott, ugy ezzel egyidőben, de ettől függetlenül más keresettel, más biróság előtt követelésének megfizetése iránt pert nem indithat, hanem csupán az a joga marad, hogy a mennyiben követelése a megtartási jog tárgyának értékesítése után kiegyenlitést nem nyert, a megtartási jog gyakorlása tárgyában hozott és követelését megállapitó Ítéletre való hivatkozással, a követelésből ki nem egyenlített résznek megfizetése iránt indithat az illetékes biróság előtt keresetet. A kir. törvényszék: A megtartási jog érvényesítése