Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Birói hatáskör. 49S 1232. Alperesnek a birói hatáskör ellen emelt és fentartott kifogása figyelembe vehető nem volt, mert harmadik személynek az eltartásból származó igénye, mint magánjogi igény, nem közigazgatási, hanem birói útra tartozik. (Curia 1905 október 21. 5778.) 1234. Az olyan követelésre nézve, mely felett az iparhatósági eljárásban érdemi határozat nem hozatott, a keresetnek a rendes peruton meginditása az ipartörvény 176. §-a alapján záros határidőhöz kötöttnek nem tekintendő, s nem utasitható el azon okból, hogy a kereset a 8 nap eltelte után inditotta meg. A k i r. tábla: Az iparhatósági iratokból kitűnik, hogy habár jelen perbeli felperes a kereset tárgyává tett követelést az ellene a jelen perbeli alperes panaszára az iparhatóság előtt folyamatba tett eljárásban viszonkereset tárgyává tette, az iparhatóság a viszonkereset utján érvényesíteni kivánt felett a követelés felett érdemileg nem határozott, hanem határozatával az ott panaszlott jelen perbeli felperest a tárgyaláson támasztott 2050 K. viszonkövetelésével a nélkül, hogy annak tárgyalásába belebocsátkozott volna, egyszerűen a rendes birói útra utasította. Minthogy pedig az olyan követelésre nézve, mely felett az iparhatósági eljárásban érdemi határozat nem hozatott, a keresetnek a rendes peruton meginditása az ipartörvény Í7Ó. §-a alapján záros határidőhöz kötöttnek nem tekinthető: felperes keresete abból az okból, hogy az emiitett iparhatósági határozat kihirdetését követő 8 napon tul tétetett folyamatba, nem is utasitható el. A kir. Curia: A kir. tábla ítélete indokaiból helybenhagyatík. (1905 november 9. 1054/1904. sz. a.) 1235. Abban az esetben, ha a szülők egymástól különválva élnek, és gyermekök eltartásáról nem intézkednének, az iránt, hogy a tartás és neveltetés költségét melyik szülő legyen köteles viselni, az X. t.-cz. 13. §-a értelmében ideiglenesen a gyámhatóság határoz, az ez iránti intézkedés tehát a bíróság hatásköre alá nem tartozik. (Ilyen értelemben határozott a m. kir. minisztertanács, az 1869. évi IV. t.-cz. 25. §-a alapján 1902. évi 10,902. I. M. sz. a.) Ezek figyelembevételével a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a helyett, hogy a sommás eljárási törvény 166. §-a, illetve a 27. §-nak utolsó előtti bekezdése értelmében a gyermektartási igényre nézve az eljárást hivatalból megszüntette volna, az ügy érdemi eldöntésébe bocsátkozott, minélfogva st. (Hasonló értelemben határozott a kir. Curia G. I. 56/1903., G. 182/1903., G. 440/1903. és G. 409/903.) (Curia 1905 május 20. G. 803.)