Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Birói hatáskör. 489 mint az alperes egyházközség vagyonának nemcsak a birtokát, hanem a tulajdonjogát és az alperes mint telekkönyvi tulajdonos irányában érvényesen és feltétlenül megszerezte-e, a peres ingatlan jogi természeténél és a peres feleknek a megjelölt kongresszusi határosatokon is alapuló viszonyánál fogva nem tartozik a biróság hatáskörébe. (Curia 1905 szeptember 7. 7143/1905. sz. a.) 1219. A polgári biróság sem bocsátkozhatik annak a kérdésnek a felülbírálásába, hogy a közigazgatási hatóság helyesen állapitotta-e meg a bor mesterséges voltát. A k i r. Curia: Nem jöhet figyelembe felperes az a védekezése, hogy a k-i állandó borvizsgáló-bizottság véleménye téves, és igy a vélemény alapján a kihágási eljárás folyamán a rendőrhatóság is tévesen mondotta ki, hogy a bor nem természetes, hanem mesterségesen készített mübor; mert annak a kérdésnek felülbírálásába, hogy a hatóságilag teljesített eljárás helyes alapon történt-e? a biróság nem bocsátkozhatik, s ha az való is, á kereskedelmi jog szempontjából az áru olyannak tekintendő, mint a törvényes kellékeknek meg nem felelő áru, ehhez képest, ha erről a vevő az eladót értesiti, az áru mint kifogásolt, rendelkezésre bocsátottnak tekintendő, s a vevő jogosítva van a vételtől elálláni. Minthogy pedig a kihágási iratokkal bizonyítva van, hogy az áru, mint nem természetes bor, hatóságilag a fogyasztásra használhatalanná tétetett, s hogy erről alperes felperest értesítette; ennélfogva a törvényes kellékeknek meg nem felelő áru vételárát, sem pedig az elárverezett hordók értékét felperes jogosan nem követelheti, a miért is felperest elutasítani kellett. (1905 november 23. 918/1904 sz. a.) 1220. Az iparhatóság által jogerejüleg elintézett ügyet a rendes biró elé vinni nem lehet. Anyagi jogszabálysértést követett el felperes szerint a felebbezési biróság azzal is, hogy kimondotta, hogy Eger város tanácsa az ipartestület fegyelmi határozatát érdemben felülbírálni jogosítva van, holott az ipartörvény értelmében nevezett hatóságot csak alaki felülvizsgálati jog illeti meg; végül még azt is panaszolta alperes, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek az alperes által beadott felülvizsgálati kérelem folytán kétsékivül joga volt az I—II fokú iparhatóságok határozatait felülbírálni, annálfogva a felebbezési biróság, a mikor ennek daczára a 34,801 /1904. sz. miniszteri határozatot nem létezőnek mondotta ki, törvényt és jogszabályt sértett meg. Alperesnek az a panasza alapos. Ugyanis a jelen peres eljárás nem azon az alapon indult meg, mert a kereskedelmi miniszter határozata folytán az azzal meg nem elégedő fél, az 1884. évi XVII. t.-cz. 141. §-ának hatodik és a 176. §. második bekezdéséhez képest igényeinek érvényesítésével a törvény rendes útjára lépett, hanem az ipartestület és az iparhatóságok előtt közigazgatási uton folyamatban volt ügyet a kereskedelmi miniszter, mint a saját ügyköré-