Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)
468 Kötelmi jog-. társának segítségét vegye igénybe. Az elsöbiróság elutasító ítéletét ez okból kellett helybenhagyni. A k i r. Curia: A másodbiróság ítélete az abban felhozott és az elsöbiróság ítéletéből elfogadott indokok alapján helybenhagyatik. (1905 november 28. 4996/1904.) 1165. A gyári munkást a reá bizott munka teljesítése közben ért sérülés folytán beállott kárért a munkaadó felelős, hacsak nem bizonyítja, hogy a sérülés a munkást saját vigyázatlansága vagy hanyagsága folytán érte. (Curia 1905 október 20. 919/1905. sz. a.) 1166. A munkavezető az építkezésnél a munkaadó helyettese volt, és így annak az építkezés körül a műszaki kivitel tekintetében tett minden intézkedései és mulasztásáért a munkaadót magánjogilag felelősség terheli. (Curia 1905 június 21. 1939/1905. sz. a.) 1167. A nem egyes, biztosan és időpont szerint meghatározható eseményből, illetve ily módon megjelölhető balesetből, hanem a magára önként elvállalt szolgálat rendszerinti teljesítéséből hosszabb idő folyamán lassan kifejlődött ideg- és elmebajért a munkaadó felelőssége annak ellenére sem állapitható meg, hogy az emiitett bajra az általa adott szolgálat minősége, jelesül az alkalmazott egyéniségével, illetve idegzetével arányban nem álló, de önként elvállalt munka, az utazással járó izgalmak és rázkódtatások lehettek befolyással, miután ilyen körülmények közt az emiitett baj az alkalmazottnak egyéniségéből származónak jelentkezik. (Curia 1905 május 4. 5682/1904. sz. a.) 1168. Az 1893: XXVIII. t.-cz. 2. §. absolut rendelkezésénél fogva a munkaadó feltétlenül köteles a fogaskerekekre védőkészüléket alkalmazni; következéskép a munkaadót ebbeli mulasztása alól fel nem menti az, hogy a megsérült segédmunkás a géphez való közeledéstől el volt tiltva. (Curia 1905 márczius 16. G. 616/1904.) 1169. Az a jogszabály, mely szerint a közeli (imminens) veszély lyel állandóan járó üzemeknél alkalmazott munkásokat ért balesetért a munkaadó feltétlenül, és tehát saját hibáján kivül is felelős, nem alkalmazható olyan esetben, midőn a munkás a magas helyen készített járdáról az alatta levő üvegtetőre lépvén, ennek betörése következtében testi sértést szenvedett. (Curia 1905 április 4. G. 667/1904.) 1170. A baleset-kártéritési kötelezettség akkor is fenforog, ha a sérült a baleset idején már magában hordta valamely betegség csiráját, de a betegség még lappangó volt és a baleset bekövetkezte nélkül csak kó#őbb jutott voln* kifejlődéere.