Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

466 Kötelmi jog-. nak és a balesetek beálltát csökkentik, azokat a gyártulajdonos feltétlenül alkalmazni tartozik, ha pedig ezt tenni elmulasztotta, a balesetből származó kárért feltétlenül szavatol. (Curia 1905 május 23. G. 800/1904.) 1162. A munkaadó az 1893: XXVIII. t.-cz. 1. §-ában előirt kötelezettségének nem tesz eleget, ha a kazánmunkások testi épségének megóvására szükséges szemvédő üvegeket beszerzi és a műhely kezelőjére bizza, hanem szükséges az is, hogy a szemvédő üvegek használatára munkásait figyelmeztesse, utasitsa és kitanitsa, mert a védőeszköz létesítéséről és fentartásáról való gondoskodás, mi a törvénynél fogva alperes kötelessége volt, magában foglalja azt, hogy a munkaadó a beszerzett védőeszköz alkalmazásban vétele iránt is megfelelően intézkedjék; ezt pedig nyilván elmulasztja az a munkaadó, ki a védőeszközt beszerzi ugyan, de munkásait annak használatára nem figyelmezteti, nem utasítja és ki nem tanítja. Minthogy pedig alperes nem is állította, hogy a szemvédő üvegek alkalmazásba vételéről a munkások figyelmeztetése, utasítása és kitanitása által gondoskodott volna, terhére vétkes mulasztás forog fenn; s minthogy figyelmeztetés, utasítás és kitanitás nélkül felperes terhére, ha tudott is arról, hogy a gyárban vannak védőszemüvegek, nem állapitható meg vétkes gondatlanság a miatt, hogy szegecselési munkájánál szemvédő üveget nem használt: az elsőbiróság arra való tekintettel, hogy a vasszilánknak a felperes jobb szemébe való behatolását és a jobb szem látóképességének elvesztését a szemvédő használatának hiánya okozta, helyesen járt el, midőn alperest a felperest ért balesetért egészben felelőssé tette. (Curia 1905. nov. 3. 1000/905.) 1163. A napszámos a munkaadótól a munkaközben keletkezett sérve okából kártéritést nem követelhet, ha ez nem a munkaadó vétkessége folytán állott elő. A kir. törvényszék: Felperes alperes kártérítés iránti kötelezettségének megállapítását azon az alapon kérte, hogy ő mint alperesnél alkalmazott napszámos szolgálata teljesítése közben egy nehéz tárgy emelése folytán lágyéksérvet kapott, mely munkaképességét jelentékenyen korlátozza. Felperes az alperes által tagadott azt a körülményt, hogy a sérülést szolgálata teljesítése közben kapta, tanukkal, részleges munkaképtelenségét pedig szakértői szemlével kívánta bizonyítani. Minthogy azonban az a körülmény, hogy felperes a sérülést szolgálata teljesítése közben szenvedte, az alperes hibájának, vagy az őt a munkások életbiztonsága és testi épsége tekintetében terhelő gondosság elmulasztásának bizonyítása nélkül, alperes felelősségét egymagában meg nem állapítja, felperes pedig azt, hogy a balesetet alperes hibája vagy gondatlansága idézte elő, nem is állította, minthogy továbbá a munkások magok tartoznak ügyelni arra, hogy testi erejüket meghaladó erőfeszítést ne tegyenek, s azt a határt, a meddig a munkás ereje a test épségének veszélyeztetése nélkül igénybe vehető, csakis az erőt kifejtő egyén maga képes meg-