Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

458 Kötelmi jog. sze bízatott meg. Az kétségtelen, hogy az eljárt tiszti ügyész ezen megbízás teljesítésében a végrehajtási zálogjog bekebelezése és^ az árverés foganatosítása körül felmerült teendőket hivatali minőségében végezte, s így az ezen ténykedésből akár cselekvés, akár mulasztás által okozott károkért való anyagi felelősségének szempontjából teljesen közömbös, hogy az illető tiszti ügyész nem a törvény által reáruházott hatáskörben, hanem megbízásból járt el, mert az fent idézett t.-cz. 86. §-nak rendelkezésénél fogva a törvényhatósági tisztviselők az adók és az azok módjára lerovandó tartozások behajtása körül okozott károkért az 1870: XLII. t.-cz. VI. fejezetében szabályozott módon felelősséggel tartoznak. A most idézett törvény helyébe lépett 1886: XXI. 89. §-a értelmében a törvényhatósági tisztviselő mindazon kárért, a melyet hivatalos eljárásában akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból az államnak, a törvényhatóságnak, községeknek vagy egyeseknek jogtalanul vagy illetéktelenül okozott, ha a kár szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt, teljes kártérítéssel tartozik, a 91. §. értelmében pedig a törvényhatóság a kárt csak akkor köteles megtéríteni, ha a károsult az elmarasztalt tisztviselő vagyontalansága miatt kielégítést nem nyerhet. Felperesek tehát keresetüket nem a törvényhatóság, hanem a kárt okozó tisztviselő ellen tartoztak volna megindítani, s a törvényhatóság ellen csak akkor fordulhatnak kártérítési igényükkel, ha az elmarasztalt tisztviselő vagyontalansága miatt bíróilag megítélt károkra kielégítést nem nyerhetnek. Mindezeknél fogva a rendelkező rész szerint ítélni kellett. (Curia 1906 január 10. 9933/1904.) A köztisztviselők felelőssége. 1147. Egy község szervezeti szabályai szerint a jegyző végrendelet felvételére jogosult, sőt ha arra felszólittatik, köteles is, s a jegyző az általa elvállalt ügyek helyes és szakszerű elintézéséért és az általa esetleg elkövetett mulasztásokért teljes anyagi felelősséggel tartozik. Ennek alapján megállapittatott a községi jegyző kártérítési kötelezettsége azokkal szemben, a kiknek javára az örökhagyó végrendelkezni akart, de a végrendeletben nekik szánt előnyökhöz azért nem jutottak, mert a bíróság a végrendeletet alaki hiány miatt érvénytelennek mondotta. Ellenben a segédjegyzönek, a ki a végrendelet készítésében résztvett, kártéritési kötelezettsége nem állapíttatott meg, mert a szervezeti szabályok szerint bármely okiratokat szerkeszteni kizárólag a jegyző jogosult, a ki a segédjegyzővel rendelkezik, de ennek a cselekményeiért, a mennyiben megbízatás folytán tétettek, anyagi felelősséggel tartozik. (Curia 1905 január 5. 6288/1903. sz. a.) 1148. Kártérítéssel tartozik a községi jegyző, ha a törvény rendelkezésének meg nem felelő hiányos végrendeletet szerkesztett. Aki r. ítélőtábla: Felperesek az alperesek ellen való kártéritési követelésüket arra alapítják, hogy a néhai T. J.-né J. E.-nek