Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)
456 Kötelmi jog. ben volt hagyandó, mert a büntető bíróság- kk. E. K. bűnösségét jogerősen megállapítván, a büntető bíróságnak ez a megállapítása a polgári bíróságra mindaddig kötelező, mig a bűnösséget megállapító büntető ítélet hatályon kívül helyezve nincs, azt pedig másodrendű alperes nem is állította, hogy a büntető ítélet hatályon kivül volna helyezve; mert a megtámadott 4. alatti okirat, mely a kk. felperes testi sérelméből származó kárigényeire vonatkozik, még a gyámhatósági jóváhagyás esetén sem volna felperesre kötelező. (Curia 1905 márczius 23. 6055/1904.) 1142. A kinek sérülése a Btk.-be ütköző cselekménynyel okoztatott, jogosítva van a járadéknak egy összegben való megítélését kérni, annál is inkább, mivel felperes az egy összegben nyert kárösszeggel korlátolt munkaképességét más kereseti téren könnyebben biztosithatja. A bíróság azért fogadja el az egy összegben megítélését a kárnak, mert törvényen a Btkv. 311. §-án alapszik felperesnek az a joga, hogy személyi és családi viszonyaihoz képest egyszersmindenkorra megállapítandó tőkét igényelhessen, a minek megítélése annál is indokoltabb, mert a másodrendű alperes vagyoni állapota sem tekinthető annyira megnyugtatónak, hogy teljes biztonságot nyújthatna arra nézve, hogy felperes esetről-esetre az életfentartásához szükségelt járadékösszeget meg is fogja kaphatni. A kir. Curia is felperes károsodásának teljes értékű megtérítésére az egy összegben való megállapítást már annál az oknál fogva is czélszerübbnek találta, mivel felperes az egy összegben nyert káröszszeggel korlátolt munkaképességét más kereseti téren könnyebben biztosithatja. (Curia 1905 november 23. 6055/1904. sz. a.) Az állam felelőssége. (Tervezet 1790. §.) 1143. Az állam kártérítési kötelezettsége megállapittatott, mert az állam a közegei által elkövetett szabálytalan eljárással okozott kárért felelős. Arra nézve, hogy ily esetben a károsult elsősorban a közvetlen tettes ellen tartoznék kártérítési igényével fellépni, törvényes rendelkezés nincs. A kir. Curia: A felebbezési bíróság ítéletében tényállás gyanánt megállapította, hogy Cs. községben a csendőrőrsnek egy tömeg eloszlatására irányult sikertelen kísérlete után a garázda legények egészen a járőr körül tömörültek, Sz. csendőr, hogy ellenük a szolgálati utasítás értelmében nyomatékkal lépjen fel s főleg mert a körülményekből ítélve joggal tarthatott megtámadástól, lőfegyverét „kész" helyzetbe vette s ugyan e pillanatban a fegyver eldördült. A lövedék először a gyalogjáró aszfaltjára csapódott, innen pedig a mintegy 53 lépésnyire sétáló felperes jobb karját érte és sértette meg. Megállapította továbbá a felebbezési bíróság azt is, hogy az illetékes csendőrbiróság a Sz. csendőr vigyázatlanságát is megállapította, és őt életbiztonság elleni vétség miatt egy havi szobafogságra ítélte; tehát mindezekből a megállapításokból kitűnik,