Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

454 Kötelmi jog. azonban, hogy a fegyelmi határozatokban részletezett mulasztások bármelyike okozhatta a pénzeslevél elveszését s épen alperesek mulasztásai tették lehetetlenné annak megállapítását, melyik alperes kezelése alatt veszett el, s ez okból a mulasztások mindkét alperes kártérítési" felelősségét vonják magukkal ama jogszabálynál fogva, hogy kártérítéssel egyetemleg tartoznak azok, kiknek mulasztásából a károsító eredmény bekövetkezett, tekintve azt is, hogy felperesnek alkalmazottjaival szemben a C) és D) alatti tiszti szerződések 3. §-án ugy a 487. sz. rendeleten alapuló kárkövetelési jogát el nem enyésztetheti az a körülmény, hogy a kárért nem egy, de két alkalmazott vált felelőssé; ez okból mindkét alperes ellen a kártérítési kötelezettséget beigazoltnak találta a kir. tábla. A kir. Curia: A kir. tábla ítélete indokaiból helybenhagyatik. (1906 január 18. 10,022/1904. sz. a.) 1138. A székesfőváros az általa létesített és fentartott vízvezeték csövének megrepedése által okozott károkért vis major kivételével felelős, mert azzal a lakosság vízszükségletét rendszerint készpénzfizetés ellenében szolgáltatja; az a főváros vállalatának tekintendő, s mert a vállalkozó felelős azokért a károkért, melyek nem erőhatalomból( vis major), hanem az üzem, vagy üzemberendezések hiányaiból másokra hárulnak, még az esetben is, ha a hiányok beállásánál őt nyilvánvaló mulasztás nem is terheli. A kir. törvényszék: Felek között nem vitás, hogy a budapest—vácz—kassai állami közút alatt lefektetett fővárosi vízvezetéki első főnyomócső 1901. évi január hó 23-án éjjel egy órakor Újpesten, az Árpád- és Bocskay-utak keresztezésénél megrepedt és az ennek következtében előtörő víztömeg felperesnek az Újpest, Vácziut 1. szám alatt fekvő házán károkat okozott; a kárt okozó csőrepedés természeténél fogva pedig a vélelem a mellett szól, hogy azt nem véletlen esemény, hanem az alperest terhelő mulasztás okozta, a mely vélelmet a per során meghallgatott szakértők véleménye is megerősíti, a mely szerint a szakértők ugyan a csőrepedés okát nem tudták megállapítani, de az ennek okául felhozott három feltevés ketteje is a mellett szól, hogy a csőrepedést mulasztás okozta: ezzel szemben tehát az alperesnek kellett volna azt bizonyítani, hogy a csőrepedés oka nem valamely őt terhelő mulasztás, hanem őt a felelősség alól mentesítő véletlen esemény, ezt pedig alperes meg sem kísérletté bizonyítani. Ezért az alperes kártérítési kötelezettségét meg kellett állapítani. A k i r. tábla: Az alperes kártérítési kötelezettségét megállapító részében az ítéletet azért kellett helybenhagyni, mert az alperes által létesített és fentartott vízvezeték, a mennyiben az alperes azzal a lakosság vízszükségletét rendszerint készpénzfizetés ellenében szolgáltatja, az alperes vállalatának tekintendő. A fennálló jogszabályok szerint pedig az, ki valamely vállalatot folytat, felelős azokért a károkért, melyek nem erőhatalomból (vis major), hanem az üzem vagy üzemberendezések hiányaiból másokra hárulnak még az esetben is, ha a hiányok beállásánál őt nyilvánvaló mulasztás nem