Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Közig, biróság pénzügyi osztályának határozatai. alapján előirt bírság jogos. Az 1881: XXXIV. t.-cz. 10. §-ának az illetékszabályok 129. §-ába átvett a) pontja a szóban forgó esetre nem alkalmazható, mert az itt körülirt birság csak a törvény 5. §-ának a), b), d), e) és f) pontjában körülirt határidők be nem tartása esetén irható elő, már pedig a részvénytársaságok a részvények kibocsátását és ennek adatait nem az 1881: XXXIV. t.-cz. 4. §-a alapján és nem is az 5. §-ban meghatározott határidők alatt, hanem az 1869: XVI. t.-cz. 21. §-a értelmében havonként tartoznak bejelenteni és illetőleg azokról az illetékköteles tárgyakról a naplókivonatot beküldeni, a melyek az ezen törvényben, tehát annak 7. és 8. §-ában meghatározott módon esnek illeték alá. (9158/1905. P. sz.) 132., 138. §§. 75. A félnek exlex idején átadott fizetési meghagyás, a költségvetési vagy az azt pótló felhatalmazási (indemnity) törvény hatályba lépésének napján tekintendő kézbesitettnek. (Közig, bíróság 17,082/1904. P. szám.) 141., 142. §§. 76. Exlex előtt esedékessé vált illeték után exlex alatt is jár a kamat. (Közig, bíróság 17,071/1904. P. szám.) 157- §• 77. A királyi államkincstárnak az illetékhez exlex idején is jogos igénye van, de azt a királyi kormány csak a meghozott költségvetési, vagy az azt pótló felhatalmazási törvény (indemnity) alapján követelheti. A közigazgatási bíróság: A királyi államkincstárnak joga az illetékhez nem a költségvetési törvényeken, hanem az 1868: XXIII. t.-cz. által törvényesített szabályokon és ezeket módosító vagy pótló későbbi törvényeken alapszik. — A költségvetési törvény csak felhatalmazást ad meghatározott időre a kormánynak, hogy az államkincstárnak jogát gyakorolja, vagyis az illetékeket, a melyekhez az államkincstárnak a fennálló törvények alapján joga van, beszedhesse és felhasználhassa. Ebből önként következik, hogy a költségvetési törvény hatályának megszűntével nem az államkincstárnak joga, hanem csakis a kormánynak a jog gyakorlásához szükséges felhatalmazása szűnik meg, s hogy az ujabb felhatalmazási törvény alapján a kormány az államkincstárnak nem csak azon jogait gyakorolhatja, a melyek ez ujabb törvény meghozatala óta keletkeztek, hanem gyakorolhatja az államkincstárnak az illetékekre vonatkozó törvényeken alapuló minden jogát, tekintet nélkül arra, vájjon e jogok a már hatályukat veszített korábbi költségvetési törvények idejében vagy akár oly idő alatt keletkeztek, a midőn azokat felhatalmazás hiányában gyakorolni jogosítva senki sem volt. — Hogy pedig az 1904. évi IV. t.-cz. adók és állami jövedékek megjelölése mellett a költségvetési törvényekben részletesen felsorolni