Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

12 Közig-, bíróság általános közig, osztályának határozatai. tudomására csak két jelölt jutott, eredményében azonos azzal, mintha az 1886. évi XXII. t.-cz. 77. §-ában megkívánt hármas jelölés mellőztetett volna. A jelölésnek nem kellő kihirdetése tehát olyan szabálytalanság, a mely miatt a választás eredményét érvényre emelni nem lehet. 2i. Panaszlók sérelmesnek tartják, hogy a törvényhatóság annak daczára, hogy a Ill-ik tanácsosi állásra P. István mint egyedüli jelölt pályázott, ujabb pályázat hirdetését rendelte el. — A törvényhatóság ezen rendelkezésével fentartotta a város képviselőtestülete f. évi 48. szám alatt hozott határozatának ezzel azonos rendelkezését. — Miután a pályázat czélját az a közérdek képezi, hogy a betöltendő állásra alkalmas egyének jelentkezzenek, a pályázat általános eredménye a közérdek szempontjából mérlegelendő ; és igy midőn a képviselőtestület a pályázat eredményét határozza el, ezzel a közérdek követelményének tesz eleget, a mely jogának gyakorlásában a képviselőtestületet a törvény nem korlátozza. — Azon tényből tehát, hogy P. István a betöltendő állásra pályázott, még nem származik az az egyéni joga, hogy más jelentkezők hiányában ujabb pályázat hirdetése okvetlenül mellőztessék, s mint egyedüli jelölt kerüljön választás alá. (Közigazgatási bíróság 3523. 1904. szám.) 22. Ha községi körorvos választásánál a választási elnök a többséget sem fölkiáltás, sem pedig szavazás utján nem állapította meg, hanem oly módon, hogy a két pártot két felé osztva két oldalra felállította: a választás megsemmisítendő. (877/1905. K. szám.) 23. Az 1901. évi XX. t.-cz. és az ezen törvény végrehajtása tárgyában 4600. szám alatt kiadott belügyminiszteri utasítás 5. §-nak a felebbvitel előterjesztése helyére vonatkozó rendelkezései a községi választásoknál nem alkalmazhatók, az ezek ellen irányuló felebbezés egyéb törvényes rendelkezés hiányában azon hatóságoknál nyújtható be, a melyek a választás ügyében törvény szerint valamely tekintetben eljárni hivatottak, tehát akár a választási elnöknél, akár a választás érvényessége felett első fokon határozni hivatott törvényhatósági bizottságnál. (Közigazgatási bíróság 5269— 1904. K. szám.) 24. Igaz, hogy az 1886: XXII. t.-cz. 77. §. értelmében azon általános szabály alól, hogy minden állásra legalább 3 égvén jelölendő, eltérésnek van helye az esetben, ha a betöltendő állásra három kijelölhető egyén nem jelentkezett, ez azonban a törvény 71. §-nak külön rendelkezésénél fogva a bírói kijelölésre nem vonatkozhatik. Mig ugyanis a többi elöljárói állás elfogadására a törvény senkit nem kötelez, oly egyének tehát, a kik arra nem jelentkeztek, akaratuk ellenére érvényesen sem ki nem jelölhetők, sem meg nem választhatók, addig a törvény 71. §-a értelmében a birói állást minden arra alkalmas és megválasztott községi lakos rendkívüli akadályoztatás esetét kivéve, elfogadni tartozik, következésképen sem a kijelöltetés,