Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)
50 Btk. 96. §. egyikének lehetővé tétele czéljából ujabb erőszakot fejtettek ki. Ezek szerint sem az akaratelhatározásnak, sem az eredménynek egysége, sem más oly körülmény nem forog fenn, a mely az egymással összefüggésben nem álló tetteket egy egységgé alakítaná. (1904. jan. 20. 537.) Az erőszakos nemi közösülésbe (232. §.) a vele kapcsolatos testi sértés (301. §.) beleolvad. 139. Szegedi T.:A Btk. 301. §-a ezerinib a súlyos testi sértés büntette csak testi bántalmazásra irányuló szándékkal követhető el, vádlott szándéka pedig nyilvánvalóan nem a sértettek testének bántalmazására, hanem a saját nemi vágyainak kielégítésére irányult: ebből folyóan és tekintettel arra, hogy vádlottnak egy és ugyanazon alkalommal egy akarati elhatározás folytán elkövetett tette két különböző cselekményt nem képezhet, íaz enyhébben büntetendő testi sértés a súlyosabb büntetést maga után vonó erőszakos nemi közösülés bűntettébe beleolvad és az ugyanakkor okozott testi sértés csak a büntetés kiszabásánál, mint súlyosító körülmény vehető figyelembe. (1904. szept. 14. 2350.) C: Hh. (1904. nov. 8. 9089.) Több egyén rágalmazása (258. §.) ugyanazon alkalommal vagy nyilatkozatban anyagi halmazat. 140. C: Az a tett, hogy vádlott a vádiratban megjelölt kifejezésekkel a tizenegy főmagánvádlóról oly tényeket állított, melyek valódiságuk esetében a főmagánvádlókat a közmegvetésnek tennék ki, tekintettel arra, hogy tizenegy személy becsülete támadtatott meg, ugyanannyi büntetendő cselekmény tényálladékát foglalja magában. (1904. május 4. 4163.) 141. C: A kérdések helyesen lettek két cselekményre föltéve és az ítélet helyesen állapított meg két cselekményt, mert a vád két hatósági tag ellen elkövetett rágalmazásra, illetve becsületsértésre irányult, az egy cselekvőséggel több egyén sérelmére elkövetett tett pedig a birói gyakorlat szerint többséget képez. (1904. november 23. 9570. sz.) Ugyanazon lapban két egyén ellen irányzott három rágalmazó közlemény (259. §) a czél egysége folytán csupán két rágalmazás anyagi halmazata. 142. C: Minthogy a Btk. 259. §-a szerint minősülő íágalmazásnak elkövetési cselekedete nem a rágalmazó állitások megírásában, hanem azoknak közzétételében áll, vádlott cselekvése pedig e szemponból egységesnek jelentkezik, mert a czikkek nyilvánvalóan egy akaratelhatározással, a lapnak ^ugyanazon számában, tehát egyhuzamban tétettek közzé; minthogy továbbá a közleményeknek indoka és czélja, Valamint a megtámadott jogtárgy és az elkövetés módja is azonos:
