Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

Dologjog. 355 gazdasági érdekkel, az utóbbinak rovására: a törvény megkerülésével ennek czélzata nem valósulhatna; mert számtalan szőlőterület felújítása megakadhatna ezen a terhelési tilalmon, mivel a tulajdonosnak rendelkezési joga ebben az arányban hosszú időre (törlesztő kölcsönnél évtizedekre) le volna kötve és pedig a későbbi tulajdonosnak is. Ez a megkötöttség itt annál súlyosabb, mert azt hozná magával, hogy a tulajdonos nem juthatna abba a helyzetbe, hofey a birtokának értékét a szőlő felújításával emelje, s ekként magának kedvezőbb gazdasági viszonyokat teremthessen: a tulajdonos szabadsága lenne jogos magánérdek nélkül nagy közérdek és jogos magánérdek ellenére korlátolva. Ez pedig meg nem engedhető. De tulajdonképpen a hitelezőnek is csak látszólagos érdeke van abban, hogy terhelési tilalmat nyerjen a szőlő ieiu]itási kölcsönnel szemben. Ugyanis: a szőlőfelujitási kölcsön csak magát a szőlőbirtokbt terheli és nem terjed ki más gazdasági mivelés alá eső területre (1896: V. tcz. 12. §.); szőlőkölcsön csak kipusztult szőlőterület felújítására adatik, vagy olyan esetben, amidőn a kipusztult szőlőterület erre nem alkalmas, az ennek helyettesítésére alkalmas terület beállítására (törv. 5. §.); a végrehajtás esetében a hitelező követelését a később fölvett szőlőkölcsön törvényes elsőbbsége nem Veszélyezteti, mert a vételárra csak az árverés napját megelőzőleg esedékessé Vált három évi hátralékos részletek sorozandók előnyös tételként (1881 :LX. tcz. 189. §. c) pontja), míg az árverés napja után esedékes részletek a vételárba való betudás nélkül a vevőt terhelik. (Végr. törv. 184. §,) így tehát a szőlőkölcsön a jelzálogos hitelezőt csak annyiban érintheti, hogy köteles tűrni az árverés előtt esedékessé vált három évi hátralék kielégítését maga előtt és annyiban, hogy miután az! árverés utáni részletek a vevőre mennek át s továbbra is terhelik az ingatlant, ez a körülmény csökkentőleg hathat az árverési vételár alakulására; ámde ez is csak látszólagos, mert ezekkél szemben áll az, hogy miután az árverés előtt esedékessé vált részletek nem mennek1 át teherkép a vevőre, ez által viszont megfelelően emelkedik a vételár, mert az annak megfelelő befektetést a vevő már teher nélkül kapja meg; es a kölcsönnek az árverés előtt esedékessé nem vált, tehát a vevőre átháruló részletei sem csökkentik a vételárt abban a mértékben, mint a milyen mértékben emelkedhetik a szőlő felújítása által (tehát a szőlőkölcsön folytán) magának az ingatlannak értéke, mert a törvényben biztosítva van, hogy a kölcsön valósággal a szőlő beállítására lesz fordítva, tehát az ingatlan értéké feltétlenül magasabb s így az elérhető vételár is magasabb lesz, mint a szőlő beállítása nélkül. Sőt a jelzálogos hitelező már a kölcsön adásakor abban a helyzetben lehet, hogy kiszámithatjá jól hozzávetőleg, hogy a szőlőkölcsön felvétele esetében az elpusztult szőlőterületekre mekkora szőlőkölcsön fog nehezedni, s mily összeg fogja őt árverés esetén megelőzni, mert a törvény 8 .§-ában megván határozva a kölcsön maximuma. Nincs tehát semmi jogos érdeke a jelzálogos hitelezőnek, amely szükségessé tenné az olyan irányú biztosítósát, a milyen a terhelési