Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

pontozatok szerint, melyre a felperes az igényét állapítja, az abban foglalt ingatlanokon felül eladás tárgyát a kir. kisebb haszonvételek közül kifejezetten csak a vásárjog képezte; azt pedig, hogy a felperesnek a regale jog valaha birtokba adatott volna, a felperes sem az alapperben, sem ebben a perben nem bizonyította be. (1902. nov. 20. 15,341/1902. sz.) Kassai T.: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja annak indokain felül még' fa.zért, mert a B) alatti adás-vevési szerződésnek azon tartalma mellett, hogy eladás tárgyát a szerződésben körülirt ingatlanokon felül az eladót Uzbes helységben megillető, kir. kisebb' haszonvételi vásár részjogát képezi, a szerződésben fel nem sorolt egyéb kir. kisebb haszonvételi ügy? nevezetesen az italmérési jognak az eladó részére való fentartása tekintetében külön kijelentés szüksége fenn tnem forgott, igy az ily kijelentés hiányából nem vonható le a felperes által vitatott az a következtetés, hogy ekként az italmérési jog is eladás tárgyát képezte; továbbá mert a szerződés tartalmával szemben az ellenkezőnek esküvel való bizonyítása hely nem foghat. (1903 febr. 4. 4291/902. sz.) C: A másodbiróság Ítélete, — tekintettel arra, hogy a megelőző^ leg lefolyt kártalanítási ügyben hozott jogerős bírói határozattal már végérvényesen megállapittatott az, hogy felperes a jelen per tárgyát képező tulajdonjogi igényét kellő .időben bejelentette, az első bíróság Ítéletében foglalt erre vonatkozó indokolás mellőzésével, egyéb' felhívott és felhozott indokai alapján helybenhagyatik. (1904. okt. 25. 2826/903. sz.) Dologi jog. Dologi teher keletkezése elbirtoklás utján. S84. Győri T.: Az elsőbiróság ítéletében megállapított és a felebbezési bíróság által is elfogadott tényállás szerint a kisunyomi plébániának törvényes egyházlátogatásáról 1841. évi június hó 3-án felvett jegyzőkönyvben a plébániához tartozó nagyugyomi iskola mesterének javadalmaként felsorolt járandóságok között a sorokujfalui uradalom tulajdonosa, báró M. J. részéről évenként kiszolgáltatni kötelezett 20 ezüst forint is fel van véve s ezt az évi 20 ezüst forintot a sorokujfalui uradalom tulajdonosai az iskolamesternek 1899. évi márczius haváig fizették, illetve az 1884. évtől 1899. márczius haváig terjedő idő alatt, midőn az uradalom haszonbérbe volt adva, a haszonbérlőkkel fizettették. Meg van továbbá állapítva, hogy íeip.-nek testvére, gr. Sz. L., a sorokujfalusi uradalmat 1891. évben megvette és ugyanakkor az 1884. évben kötött haszonbéri szerződést is «mindazon jogokkal és kötelezettségekkel, melyek abban foglaltattak», átvette; utóbb pedig az,. 1899. jul. 6-án ai birtokot felp.-nek és ennek nejének eladta. Ebből a tényállásból nyilvánvaló, hogy a kisunyomi plébániához tartozó nagyugyomi r. kath. hitközségnek az a joga, hogy tanítójának fizetéséhez a sorokujfalui uradalom tulajdonosától, báró M. J.-tól évenként 20 ezüst forint hozzájárulást követelhessen, az 1841. évi egy-