Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

Dologjog. 347 részére a lakás egyenértékéhez való jogát meg kellett állapítani. (1904. I. G. 170. sz.) Úrbér. Az úrbéri rendbeszedési per jogerős befejezése után a lelkész és iskolatanitó erdő- és legelöjárandóságának utólagos kiadása úrbéri per utján követelhetö-e ? Utólagos részleges legelő- és erdöelkülönitési per, mint burkolt perújítás. 881. Eperjesi tsz.: Megállapítja, hogy a Szobos községi gör. kath. leikés", és községi iskola-tanitó részére erdői és legolő kiadásának helye nincs. i Indokok: A kir. tsz. a valósággal megfelelőnek találta a i'elp.-nek azon kereseti állítását, hogy Szobos község határának úrbéri rendezése és tagosítása még az 1843—1844. években vitetett keresztül, mely alkalommal az urbéri közös erdő és legelő elkülönittetett, a gör. kath. lelkész és iskola-tanitó részére azonban erdő és legelő külön kiadva nem lett. amint a lelkészi erdőt illetőleg indokul szolgál a felp. által 3991/892. sz. alatt becsatolt jogérvényes magánegyesség, amely szerint id. Szirmay Pál akkori földesúr, 1847-ben a lelkészi szabad faizást az egyházmegyei főhatósággál olykép rendezte, hogy a lelkésznek természetben kiszolgáltatandó tűzifa járandóságot biztosított. Tekintve itebát, hogy Szobos községben az urbéri rendezés még az 1871. 53. t.-cz. hatályba lépte előtt lett végrehajtva, tehát az 1836. évi törvények hatálya alatt; tekintve továbbá, hogy az 1836: VI. t.-cz. a lelkész és iskolatanító erdő és legelő illetményének a kiadásáról rendelkezett, így tehát a jelen pernek a tárgya a régi rendbeszedési urbéri pernek a tárgyát képezhette; (, / tekintve, hogy a már végrehajtott urbéri rendezés, foganatosított elkülönítés az 1847/48. évi X, tcz. 1. §-a értelmében többé fel nem bontható, és az ellen az itt már tárgytalan felebbvitelen kívül csupán az 1836. évi X. tcz. 10. §-ban meghatározott kiigazítási keresetnek lehetett helye — de az 1871. 53. tcz. 52. §. szerint perújítás egyáltalán helyt nem foghat — a jelen kereset pedig az urbéri rendezési per keretébe tartozó ezen peressé tett kérdéssel érdemileg a meg nem engedett perújítást czélozza; végül, mert az 1847/48. évi IX. tcz. 3. §. rendelkezéséből folyólag, az urbéri (1853. márczius 2.) pátensnek 12. §-a, illetve az 1871:53. tcz. 31. §-a jelen esetre nem vonatkozik: mindezen okokból a kir. tsz. a keresetet, mint teljesen alaptalant, jelutasitotta. (1904. ápr. 27. 1364. sz.) Kassai T.: Az első bíróság ítéletét helybenhagyja megfelelő indokaiból és azért: mert magának a felperesnek perbeli előadásából nyilvánvaló, hogy a szobosi g. kath. lelkész és kántortanító legeltetési s illetve a kántortanító faizási igénye a mult század negyvenes éveinek a folyamán, az ugyanakkor végbement urbéri rendezéskor, az eddigi gyakorlat fenfcartásával szabályozást nyert; és igy a lelkészt és a tanítót megillető