Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

26 Közigazg. bíróság pénzügyi határozatai. Közadók kezeléséről szólótörvények alapján a kincstárnak mily adókhoz és illetékekhez van törvény joga körülmény, hogy a költségvetési törvény még meg nem hozatott, nem akadályozhatja. De miután a költségvetési törvény meghozatala előtt az adók és illetékek be nem szedhetők, a fél nem kötelezhető arra, hogy a törvények szerint járó adót és illetéket a kincstárnak bármely módozat szerint is beszolgáltassa s igy a bélyegekben való lerovás utján való beszolgáltatás elmulasztásával sem követ el törvényszegést. Miért is a leróvás körüli szabályok megszegésének következménye vagyis az illetéknek felemelt mérvü, alkalmazása nem lehet az esetben, a midőn a leróvási kötelezettségi oly időre esett,, amikor a kincstárnak az adót és illetéket beszedni joga nem volt, (26704/903. P. sz. ) Adótartozások kifizetésére kötelezés felszámolás alatt. 68. Kb.: Felszámolás alatt álló részvénytársaság vagy szövetkezet felszámolói a részvénytársaságot, vagy szövetkezetet terhelő adótartozások kifizetésére közigazgatási uton nem kötelezhetők. (10397/903. P. szám. ) A városok és községek vásártartási és helypénzszedési jogából eredő jövedelmének megadóztatása. Tőkekamat-és Kb.: 'A városoknak és községeknek a vásártartási és Járadékadó. t helypénzszedési jogból eredó jövedelme. abban az esetben sem írlónató meg. tőkekamat és járadékadóval, amidőn ez a jog királyi vagy más törvényes czimen alapszik. Indokok: A városoknak és községeknek vásártartási és helypénzszedési jogából eredő jövedelme, amennyiben ezt a jogot kormányhatósági engedély alapján (gyakorolták, mint közjogi természetü, adó alá nem tartozott, de amennyiben nem kormányhatósági engedély, hanem kiváltság vagy más magánjogi czim képezte jogalapját, tőkekamat- és járadékadó alá vonatott. A tőkekamat- és járadékadóról szóló 1875. évi XXII. törvényczikk meghozatala előtt fennállott jövedelmi adótörvény — 1868. XXVI. törvényczikk —, a kisebb királyi haszonvételeket nyilvánította a jövedelemadó alá tartozóknak', s az adómegállapitásoknál a vásártartási és helypénzszedési jogból eredő jövedelem is ilyenül tekintetett. Az 1875. XXII. törvényczikk kifejezetten nem intézkedik ugyan a vásártartási és helypénzszedési jognak megadóztatása iránt, mert e törvény 1. -rának a bevezetésben foglalt általános s nem is kimerítő rendelkezése nem tekinthető az adókötelezettséget megállapitó 'jogszabálynak, a kötelezettséget megállapító taxativ rendelkezéseiben pedig nem-