Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

Közigazg. bíróság pénzügyi határozatai. Belföldi vállalat külföldi igazgatósági tagjá nak IV. oszt. kereset adója. ív. oszt. 60. Kb.: Panaszos mindenekelőtt azlon a czimen kérte azl igazgatósági eresetí ado ^g^^ ^ ^]ian(jo -összegben megszabott tiszteletdíja után kivetett. IV. osztályú kereseti adónak megfizetése alól a felmentést, mivel az igazgatósági tagok társulati tisztviselőknek nem tekinthetők. Tekintve azonban, hogy az 1875. XXIX. törvényczikk 2. §. IV. a) pontja sze­rint az állandó fizetést, nyűg-, kegy- vagy tiszteletdíjat húzó társu­lati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok i ós közegek is a kereseti aaó IV. osztálya alá esnek, kétségtelen, hogy igazgatósági tagok ebbe a felsorolásba beletartoznak s tekintve, hogy ennek alapján az adó­bevallásra és illetve fizetésre az idézett törvényczikk 32. §-bán fog­lalt rendelkezések az ezek tiszteletdija után kivetett IV. oszt. ke­reseti adóra is vonatkoznak, ennek a panaszbeli kérelemnek helyt adni nem lehetett. Mivel azonban az e biróság által elrendelt bizo­nyítási eljárás során, a felvilágositó iratban foglalt hivatalos meg­állapításokból kitetszőleg beigazolást nyert az a körülmény, hogy R­ÖóJön végrehajtó bizottsági tag évi adójának megállapításánál figye­lembe vétetett az a 12000 koronát tevő évi fizetés is, a melyet nevezett t.-i lakos az ottani cs. k. sz. t.-i ált. bizt. társulattól élvez s amely után a T.-ben már megadóztatva van s a panaszos társulat­előbbi összeghez hozzászámittatván: e 2000 koronányi többlet után ez összevonás alapján vettetett ki az idézett törvényczikk 26. §-ának utolsó bekezdése szerint a IV. oszt. kereseti adó s mivel nincsen törvényes intézkedés, mely a külföldi által külföldön élvezett és ottan, meg. is adóztatott tiszteletdijnak az ilyetén eszközlendő összevonások­nál leendő figyelembevételét elrendelné; — a kivetett adót az id^ tcz. 26. §-ában foglalt fokozat szerint csupán az önmagában szá­mításba vett 2000 korona tiszteletdíj után, tehát évi 30 koronában, vagyis 3 évre 90 koronában megállapítani s a mutatkozó többlet tö­rültetését elrendelni kellett azzal, hogy az 1875. XLVII. törvényczikk 2. §. 2. pontja értelmében az ilyképen kivetett IV. osztályú kereseti adó után általános jövedelmi pótadó ki nem vethető. (7438/904. P. sz.) IV. oszt. kereseti adó tárgyát képező több rendbeli illetmény adójának megállapítása. 61. Kb.: A kérelem jogos alappal nemi bir, mert amig egyrészt nem kétséges, hogy az 1875: XXIX. tcz. 3. §-ának az a rendelkezése, adóköteles, kinek különböző foglalkozásból eredő többféle keresete van, mindenik kereset után a megfelelő adókulcs szerint külön rovandó meg kereseti adóval, az egyes osztályokra t. i. I., II., III. és IV. osztályú keresetadó alá eső foglalkozásokra, nem pedig az ugyanazon osztályok keretén belül eső különböző jellegű foglalko­zásokra vonatkozik, amit a 3. §-nak a keresetadó négy osztályát meg­állapító 2. §. után lefoglalt helye is bizonyít; — addig másrészt a törvény 28. §nának rendélése az, hogy az összes rendes fizetés,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom