Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. 625 felp. által lefizettetnék is és igy az áru átadásával az eladó alp. késvén I875:xxxvu. fel p. a Kt. 353. §-a értelmében a szerződéstől a keresetben elállani07íí 07„ jogosítva volt, alp. pedig az árukra felp. által előrefizetett 200 írt fizetést visszatartani nincs jogositva. (1893. szept. 14. 1062. sz.) = Azonos: C. 1784/1882., C. 1089/1891. sz. Kölcsönös vétkesség esetén foglaló nem követelhető. 1042. C: A másodbiróság Ítéletének helyes indokai szerint kétség- 277- §• telén ugyan, hogy alp. nem tett eleget azon szerződésszerű kötelezettségének, hogy az általa eladott árut a teljesítés helyéül megállapított vasúti állomáson 1883. évi szeptember 29-én az átadásra készen tartsa; de miután másrészről az1 is bizonyított tény, hogy az áru Szalatna községben volt elhelyezve, honnét az áru azonnal a vasúti állomáshoz szállíttathatott volna, ha felp. az átvételre kellő időben jelentkezett volna, miután továbbá igazoltatott az is, hogy alp. szeptember 29-én a szokott üzleti órákban felp.-t a vasúti állomáson kereste is a végett, hogy az áru átadását eszközölhesse; miután végre felp. az említett napon átvétel végett nem a szokott üzleti órákban, hanem azon tul s akkor jelentkezett, midőn már az átadás és átvétel ama napon meg sem történhetett volna; ezeknél fogva a szerződés teljesítése körül mindkét fél késedelmesnek bizonyulván, tekintettel arra, hogíy a szerződés teljesítése egyik fél által sem követeltetik, valamint alpi a kapott foglalót megtartani, ugy felp. annak kétszeresét követelni jogositva nem lehet. (1885. decz. 22.) Foglaló és kártérítés. 1043. C: A C. a per összes adatainak figyelembevételével, ugy találta, hogy a peres felek egyike sem tett kellőképen eleget azon kötelezettségeinek, melyek őt szerződő társával szemben terhelték; mert mig egyrészt K. J., illetve felp., mint jogutóda alp. ismételt felhívására sem küldte el alp.-hez a prést és drótot, melyet a szerződés értelmében a szállítás eszközölhetése végett alp.-hez küldeni tartozott, másrészt alp. is megsértette a szerződésből folyó kötelezettségeit azáltal, hogy a kötieveleket, melyeknek kiállításába a 3'í. a. levél kapcsában küldött 500 frt foglaló kifogás nélküli elfogadása és megtartása által beleegyezett, K. J. felszólítása daczára, sem ennek, sem felp. nevére ki nem állította, s hogy F) a. levelében jogosulatlanul ujabb 500 frt foglalót követelt K.-től. Minthogy e szerint a szerződő felek egyike sem tekinthető vétlennek, sem felp. nincs jogositva az adott foglaló kétszeresét követelni sem alp. nem tarthatja meg a kapott foglalót, hanem az ügylet mindkét szerződő fél vétkességéből megszűntnek lévén tekintendő, alp. a Kt. 276. §-a értelmében a foglalót a kereset beadása napjától követelt törvényes kamatával együtt stb. felp.-nek vissza tartozik téríteni. (1896. szept. 3. 643/1895. sz.) 1044. C: Tekintve, hogy felp. keresete 500 írtnak, mint az alp.-nek adott foglaló kétszeresének megfizetésére; irányul, tekintve, hogy a foglalóra irányuló per nem kártérítési per, mivel arra, hogy az egyik szerDöntvénytár. ^0