Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

58S Egyetemleges felelősség. 1875:xxxvii. az egyetemlegességet megállapító törvény mellett szüksége sem volt •>68% ^ mivel másrészt felp. az aránylagos marasztalást keresetében nem is kérte. (1902. nov. 20. 134/1901. sz.) A hitelező jogai az adóstársak egyikének csödbejutása esetén. 269. §. 975. Lfi.: Azért, mert valamely követelés az egyetemleges adóstársak egyikének csődtömegébe bejelentetett, a hitelező nincs ez által megfosztva attól a jogtól, hogy e követelés iránt a másik egyetemleges adóstárs ellen pert indíthasson, a nélkül, hogy a csődperbe történt bejelentés eredményét be kellene várnia. (64475/76. sz.) = Lásd még a Cst. (1884: XVII. t.-cz.) 69. és 70. §§-ainál közöU határozatokat. Az adóstársak jogi helyzete. 976. C: A hitelező követelése az egyetemlegesen kötelezett adóstársak valamennyié ellenében nemcsak akkor szűnik meg, ha az adóstársak tartozásukat együttesen fizetik vissza, de megszűnik akkor is, ha a fizetést az egyetemlegesen kötelezett adóstársak egyike teljesiti, mert az egyetemlegesen kötelezett adóstársak egyike részéről teljesített fizetés valamennyi egyetemlegesen kötelezett adós javára szolgál. Ebből a jogszabályból, vagy abból a jogtételből, hogy senki másra több jogot nem ruházhat, mint a mennyi őt megilleti, következik, hogy az egyik egyetemlegesen kötelezett adóstárs részéről teljesített fizetés fejében a hitelező erre a fizető adósra, megszűnt követelését oly joghatálylyal, hogy a követelés a többi adóstársak irányában az eredeti kötelem alapján fennállónak tekintessék, engedmény utján át nem ruházhatja. Ez a jogi helyzet akkor sem változik, ha a fizetést az egyetemlegesen kötelezett adóstárs örököseinek valamelyike teljesiti, mert az örökhagyó helyett valamelyik örökös részéről teljesített fizetés oly joghatálylyal bír, mintha azt az örökhagyó maga teljesítette volna s a hitelező irányában az' örökösök mindegyikét szintén egyetemleges kötelezettség terheli, valamint nem változik akkor sem, ha a fizetést valamelyik örökös megbízottja teljesiti, mert a megbízott a megbízás teljesítésével maga részére jogokat nem szerez. Azzal tehát, hogy a megállapított tényállás szerint azt a 10.000 frt kölcsönösszeget, melyet H. L. és neje Sz. M. egyetemleges kötelezettséggel a debreczeni ev. ref. kollégium pénztárából kölcsönvettek — H. L. örökösei közül felp.-ek az ő megbízottjuk, B. S. által a hitelező kollégiumnak megfizették, — felp.-ek a hitelező kollégium által B. S. javára, s ez utóbbi által felp. javára kiállított engedmény alapján egyik örököstársuk az alp. ellen nem nyertek jogot ahhoz, hogy az eredeti hitelező jogait bármely részben is érvényesíthessék. Ezek szerint jogilag helyes a felebbezési bíróság ítéletében kifejtett az az álláspont, hogy a peres felek között a kifizetés tényéből származott jogviszonyra az A) és C) a. mellékelt engedmények ki nem hatnak, s nem bir alappal felp.-eknek a felülvizsgálati kérelmükben a miatt előterjesztett panaszuk, hogy a felebbezési bíróság azzal, hogy őket a debreczeni ev. ref. kollégium jogaiba lépőknek el nem fogadta s nem tekintette oly