Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

570 Építkezések elvállalása. 1875: XXXVII. figyelembe venni nem lehetett, mert az A) alatti okirat szerint a szerződés 262* § az ^Pulete^en végzendő festő munkák teljesítésére nézve köttetett meg, ez a szerződés pedig tárgyánál fogva a Kt. 262. §-ában meghatározott esetek közé nem tartozik; mivel alp. részvénytársaság, mint bejegyaett czég és felp. között köttetett ügylet, alp. részvénytársasággal szemben kereskedelmi ügyletnek tekintendő, a melynek elbírálására, az összegre való tekintettel, jelen bíróság az illetékes. Ez okoknál fogva alp.-t kifogásaival elutasítani, a királyi törvényszék mint kereskedelmi bíróság illetékességét megállapítani kellett. • B p e s t i T.: Helybenhagyja. Indokok: Az elsőbiróság végzése a Kt. 260., 261. §-ainak meg1felelő inaokainál fogva annyival inkább helybenhagyatott, mert az építészi ipar körében előforduló ügyletek csak akkor esnek a Kt. 262. §-a alá, ha az épület mint egész képezi a szerződés tárgyát; a hol ellenben, mint a jelen esetben, a szerződés tárgyát nem az épület, mint egész, hanem csak az arra fordított festési munkák képezik, melyek csak a teljesítés által válnak az épület tartozékaivá), a Kt. 262. §-a nem alkalmazható. (1896. okt. 22. 2757. sz.) ' i 943. Bpesti T.: Felp. válaszában nem tagadván, hallgatag beismerte alp.-nek ellenbeszédében felhozott abbeli előadásának valóságát, hogy a dob-utczai 13. számú ház, melyen felp. azokat az átalakítási munkálatokat végezte, melyeknek fejében a kereseti összeg mgtéritését alp.től igényli, az imént nevezettnek családi magánvagyona, következéskép a kereseti követelés alapját képező ügylet, mint a mely az alp. magánviszonyát érinti s az ő üzleti tevékenységével semmi összefüggésben nem állván, üzleti jelleggel egyáltalán nem bir, a kereskedelmi társaság tagjait képező s ekként személyére is kereskedőnek tekintendő alp.-re nézve a Kt. 260. §. alapján sem minősíthető kereskedelmi ügyletté. Ennek előre bocsátása mellett, habár az elsőbiróság végzésében helyesen kifejtettek szerint alaptalan is alp.-nek az a vitatása, hogy a kereset alapjául szolgáló ügylet a Kt. 262. §-ának szabálya alá eső ingatlan tekintetében létrejöttnek volna tekintendő; mégis az elsőbiróság neheztelt végzésének megváltoztatása mellett helyt kellett adni a bíróság hatásköri illetősége ellen előterjesztett alp.-i kifogásnak s felp.-t tárgyi illetőség hiányában keresetével el kellett utasítani azért,; mert a kereskedelmi eljárás 5. §-ának helyes értelme szerint az ezen szakaszban megjelölt ügyletekből eredő keresetek akkor is, ha az alp. egyébként kereskedő, csak akkor tartoznak a kereskedelmi bírói hatáskörbe, ha az ügylet, mely a követelés alapját képezi, az alp.-t illetőleg kereskedelmi ügylet — a mi a kifejtetteknél fogva ebben az esetben, nyilván nem áll — s igy egymagában véve az a körülmény, ha az aíp. ingatlanaiak átalakítása tárgyában létesült ügylet a felp.-t illetőleg kereskedelmi ügyletnek vétethetnék is, a kifogásolt kereskedelmi birói hatáskör megállapításának törvényes indokául kétségkívül nem szolgálhat. (1902. jan. 23. 3958/1901. szj