Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

Vevő kifogásolási és kereseti jogának elévülése791 rint pedig, a ki kártérítést igényelhet, a valóságos kár és az elma- I875:xxxvn. radt nyereség megtérítését követelheti. tczA Kt.-ben nem foglaltatik olyan rendelkezés, hogy a vevőt az ' " eladó ellen az áru minőségi hiánya miatt megillethető kárigénynek az az előfeltétele, hogy a vevő fedezeti vételt eszközöljön. (1901. márcz. 28. I. G. 96. sk) Felek szerződésileg vevő elállási jogát módosíthatják. 1415. Lf i. : Felp. vevő a keresetét a Kt. 347., 348. §-aira alapítja, melyeknél fogva a vevő jogában áll, ha az áru kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nemi felel, azt az eladó rendelkezése alá bocsátanii s a vételi ügylettől elállani. Ez a törvény azonban csak akkor nyer alkalmazást, midőn a felek szerződésileg másképen nem álllapodtak meg. Itt pedig épen az az eset forog fenn, hogy a felek külön megállapodásra jutottak. A becsatolt szerződési okmányban világos intézkedés foglaltatik arra nézve, hogy mi történjék, ha, a megvett gép rossznak bizonyulna, t. L, hogy alp. eladó tartozzék egy év tartama alatt felszámítás nélkül minden rossz géprészt ujjal pótolni, a miből következik, mint alp. ezt a perben maga is elismerte, hogy szükség esetében alp. egész uj gépet tartozzék adni. Nem volt tehát jogában felp.-nek a vételtől elállani, hanem igenis lett volna, ha és a mennyiben alp. szerződési kötelezettségének eleget nem tett, ellene a szerződés teljesítése, esetleg kártérítés iránt keresetet inditani. (402/1879. sz.) Vevő kifogásolási és kereseti jogának elévülése. Elévülés a vevő minden igényére kiterjed. 1416. Kassai T.: AKt. 349.' §-ának második bekezdése szerint a ve- 349 §. yőnek az áru hiányaira alapított kereseti joga az eladó ellen az áru átvlételétől számítandó 6 hó alatt elévül. E rövid elévülési határidő megállapításánál a törvényhozót nyilván az az indok vezérelte, hogy a szállított áru minőségi hiányainak megállapítása és bizonyítása és annak az állapotnak elbirálása, melyben az áru a vevő által átvétetett, hosszabb idő elteltével alig lehetséges, hogy tehát a kereskedelmi forgalommal össze nem egyeztethető állandó jogbizonytalanság megszüntetése végett szükséges, hogy az áru minősége körül felmerült vitás kérdések minél előbb törvényes elintézést nyerjenek. Ebből következik, hogy a vevőnek mindennemű igénye, mely alapjában a részére az eladótól szállított áru minőségi hiányaira vezethető vissza, eme törvényes rövid elévülés alá esik. Minthogy pedig a fenforgó esetben felp. kereseti igényét arra alapítja, hogy alp. a vételi szerződést az által szegte meg, mert nem a kikötött minőségű árut szállította, kétségtelen, hogy igényére, a mennyiben az az adott foglaló visszaadására és kétszeresének megfizetésére