Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

Rendelkezésre bocsátás. 777 tetni és igy eladót az áru kellékszerüségének bizonyithatásától meg- l875:Xxxvn. fosztani. (6042/1883. sz.) tez347. §. 1378. C: A Kt. 351., ill. 347. §-ának nem tulajdonitható az az érteleni, hogy az eladó' a tőzsdei árral bíró árut a késedelmes vevő veszélyére és költségére csak szabad kézből van jogosítva eladni, sőt inkább a hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverésen való eladásra az eladó ily árukat illetőleg is feljogosítottnak tekintendő. (1884. febr. 29. 1001. sz.) 1379. C: A Kt. 347. §-ában engedett ama jogot, hogy oly áru, melynek tőzsdei ára van, szabad kézből eladható, okszerüleg amaz árura is ki kell terjeszteni, melynek piaczi ára van, mivel a 346. §-ból kitűnik, hogy a törvény a tőzsdei és a piaczi árral biró árukat egy k a t h e g o r i á b a Ji e 1 y e z i, és mivel az ok, melynél fog-va a szabad kézből való eladás meg van engedve, a piaczi árral biró árura épen ugy talál, mint a tőzsdei árral biró árura. (1888. jun. 8. 496.) 1380. C.: Tekintve, hogy e perben felp. nem bizonyította, sőt nem is állította, hogy Nyitrán a szesznek piaczi ára van, e nélkül pedig az áru alp. teibére szabad kézből 'eladható nem volt; a táblának (elutasító) ítélete helybenhagyatik. (1890. febr. 21. 1129. sz.) 1381. Bpesti T.: A Kt. 347. §-ának utolsó bekezdése értelmében a Vevőnek csak akkor áll jogában az árut, ha annak tőzsdei ára van, szabadkézből, egyébként pedig nyilvános árverésen eladni, ha az áru megi omlásnak van kitéve s a halasztás veszélylyel jár. Minthogy pedig alp. azt, hogy a kereseti áru megromlásnak volt kitéve s a halasztás veszélylyel járt, nemcsak nem állítja, de az eladás okául egyedül csak az eltartás aránytalan költségességét hozza fel; minthogy az eltartás költséges volta egymagában a hivatkozott törvényhely szerint az áru eladására okul nem szolgálhat; minthogy alp. az áru eladása folytán azzal rendelkezett és felp.-t attól a jogától, hogy az áru szerződésszerinti minőségét esetleg a per során beigazolja, maga fosztotta meg; felp. kifogása folytán figyelembe különben sem vehető: ennélfogva alp. az általa eladott áru vételárának megfizetését meg nem tagadhatja. (1895. jun. 8. 263. sz.) 1382. C: A vevő csak oly árut adhat el a Kt. 347. §. 3. bekezdése szerint szabad kézből, a mely a jövőben megromlásnak van kitéve, és a mely tőzsdei vagy piaczi árral bir. Nem adható tehát igy el zsizsikes árpa, tehát olyan áru, mely már tényleg* romlott állapotánál fogva tőzsdei vagy piaczi árral nem is bírhat. Az ilyen áru csakis hiteles személy közben jöttével adható el, az e nélkül történt eladás tehát az eladó rovására történtnek nem tekinthető. (1896. nov. 3. 1088. sz.) 1383. C: A peres felek közt létrejött vétel tárgyát képezett és a vevő felp. által az eladó alp. rendelkezésére bocsátott zab piaczi, sőt tőzsdei árral biró áru lévéns azt felp., a mennyiben a Kt. 347. jvának 3. be-