Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)
Rendelkezésre bocsátás771 esetben a izsákkölcsöndijnak a másodbiróság által meghatározottnál hosz- 1875: xxxvn. szabb időtartamra való megítélését indokolttá tenné. (1901. okt. 25. „.í*748. sz.) 347- 5 1365. K. és V. tsz. : Tekintve, hogy a Kt. 347. §-a szerint a vevő i kifogásolt áru megőrzéséről egyelőre gondoskodni tartozik s hogy az eladó érdekében a vevőre rótt ezen kötelezettség, melynek egyik czélja az, hogy az eladó a kifogásolt áru felett rendelkezhessék, kizárja, hogy a vevő olyan eljárást követhessen, mely a kijelentett rendelkezésre bocsátás ellenére, az eladótól az ára felett való rendelkezhetést tényleg elvonja és megakadályozza, tekintve, hogy a kereskedői kölcsönös gondosság s a kereskedői forgalom követelményei megkívánják, hogy az eladó, a:z ára sorsa s az a felett való rendelkezéshez tudni szükséges, a vevő előtt tudvalevő adatok iránt homályban ne hagyassék; tekintve, hogy mindezekből folyó értesítési kötelezettség még fokozottabb mértékben terhelte alp.-t, ki egy külföldi és budapesti összeköttetésekre, tehát más oldalú tájékozásra nem támaszkodható eladóval állott szemben s ki — mihez egyébiránt joga volt — az árut felp. szállítójától elvevén, azt nem magánál, hanem különleges módon s akkép helyezte el, hogy az árut terhelő költségek minden nappal szaporodtak, a rendelkezésre bocsátás hatályát elveszitettnek tekinteni azért kellett, mert alp. felp. leveleire nem is válaszolván, a leveleiből kitetsző azon tévedésében, hogy az áru B. és P. czégnél van, öt meghagyván, és őt sem az ára sorsáról, sem az azt terhelő kiadások összegéről nem értesítvén, az áru felett való intézkedését megakadályozta: és mert az árunak a B. és P. czég ügynöke részére való kiszolgáltatását megtagadván, a rendelkezésre bocsátástól el is állott. Minthogy annak a megállapításából, hogy a 3. •/. alatti levélben kijelentett rendelkezésre bocsátás alp.-nek a Kt. 267. §-ához képest a kereskedői forgalomban elfogadott gyakorlatok szerint megbírált mulasztásai és magatartása folytán hatálylyal nem bir, okszerüleg következik, hogy alp.-nek az áru minőségi hiányára alapított kifogása, kellő rendelkezésre bocsátás hiányában védelmet még a kifogás helyessége esetén sem nyújthat, ezen minőségi kifogás bírálatába bocsátkozni nem is kellett, hanem alp. a kereseti vételár és járulékai megfizetésében marasztalandó volt. (1018/90. sz.) C: Hh. (1902. febr. 6. 673/901. sz.) = Azonos határozatok: C. 1893. aug-. 30. 872. sz.; 1895. szept- 24. 1330/1894. sz. és Bpesti T. 1893- jan. 25. 1833/1892. sz-) Az áru aránylag kis részének megvizsgálás czéljából való felhasználása nem tekintendő a rendelkezésre bocsátástól való elállásnak. 1366. C: A másodbiróság Ítéletének indokolásában helyesen állapította meg, hogy a peres felek közit a megvett 110 láda tojásra nézve hielykülömbség mellett kötött ügylet jött létre, és hogy felperesnek a Kt. 49*